Érdekesség, hogy egyáltalán nem garancia a női-férfi kormányzati egyensúlyra az, ha valahol női miniszterelnök, kancellár vagy államfő van. Így hiába Angela Merkel a kancellár Németországban, állama hetedik lett a fenti „versenyben”, míg Beata Szydlo miniszterelnök Lengyelországa a 14. helyen végzett. A női államfők országaiban abszolút túlsúlyban vannak a férfi kormánytagok: hiába elnök Kolinda Grabar-Kitarović és Marie Louise Coleiro Preca, Horvátország és Málta igencsak hátul végzett az emancipációs listán.
Összesítésünk szerint a női politikusokat egyértelműen többször alkalmazzák szociális, oktatási, egészségügyi, jóléti területen, mint például védelmi vagy földügyi/vidékfejlesztési miniszterként. Kivételt képez előbbi szempontjából például négy ország: Szlovénia, Németország, Hollandia és Franciaország, míg utóbbira hét országban akadt példa: Bulgária, a Cameron-féle Egyesült Királyság, Írország, Litvánia, Németország, Spanyolország és Szlovákia.
Találtunk még egy különlegességet is: Portugáliának földrajzi helyzetéből fakadóan szüksége van tengerügyért felelős miniszterre. A tisztséget Ana Paula Vitorino tölti be.
Regionális szempontból legjobban Nyugat-Európa teljesít: a női politikusok majdnem a 27 százalékát teszik ki a kormányoknak. Utána következik Észak-Európa a maga 25,74 százalékával, majd Közép-Európa 23 százalékkal és Dél-Európa (Ciprust is beleszámítva) több mint 21 százalékkal.
