Dallas lett a fegyveres fekete milíciák fellegvára?

Ha a fehér milíciáknak lehet fegyverük, a feketéknek is: szabad fegyverviselés, iszlám, Új Fekete Párducok.

Cikkünkből kiderül a gépkarabélyokat övező viták lényege.

Ettől függetlenül azonban tény: Dallasban rendszeresen masíroznak az afroamerikai milíciák, és itt éledt újra a hatvanas évek fekete paramilitáris szervezete, a Fekete Párducok is. A rendőrgyilkosságoktól függetlenül is minden együtt van a veszedelmes gyúelegyhez: faji feszültségek, vallási radikalizálódás és szabadon hozzáférhető, szabadon viselhető lőfegyverek, korlátlan mennyiségben.

A 2015-ös híradásban szerepelői tüntetők azért vonulhattak fel gépkarabéllyal az oldalukon, mert a texasi törvények kifejezetten megengedőek a fegyverviselést illetően. Vagyis, noha az Egyesült Államok Polgárjogi Bizottsága „gyűlöletcsoportként” tartja számon az Új Fekete Párducokat, egyetlen tüntetőt sem vettek őrizetbe a fegyveres demonstráció miatt. Hiszen ha a fehér milíciák megtehetik ezt, miért ne tehetnék meg a feketék? A törvény mindenkire azonos módon vonatkozik. (Texas azok közé az államok közé tartozik, ahol a nyílt módon való fegyverviselésre igen laza szabályozás van érvényben: ezek szerint oldalfegyver viselése bár engedélyhez kötött, a puskák és gépkarabélyok esetében nincs erre szükség – igaz, a törvény szankcionálja, ha a fegyvert oly módon tartja magánál valaki nyilvános helyen, hogy ez másokban félelmet keltsen.)

A sors fintora, hogy a tegnapi tüntetéseket Sandra Blandéhez nagyon is hasonló esetek váltották ki: két nap alatt két afroamerikait lőtt le fehér rendőr közúti ellenőrzés során, pedig – a hírek szerint – mindketten igazolni akarták magukat.

Az Új Fekete Párducok tavalyi vonulása nem volt elszigetelt eset: az utóbbi 1-2 évben egyre öntudatosabbak a fekete fegyveres milíciák Dallasban. Tavaly többek közt a liberális Vice is beszámolt arról, hogy a rendőri intézkedések miatt a Huey P. Newton Fegyverklub nevű szervezet aktivizálta magát: egyrészt fegyveres feketék kezdtek járőrözni a főleg afroamerikaiak lakta negyedek utcáin, másrészt rendszeresen kiképzést tartanak a helyiek számára. „Az önvédelem menő dolog” – mondták akkor a résztvevők. A Vice beszámolójából kiderül: mintha újra erőre kapna a hatvanas évek harcos forradalmi ideológiája. A kadétok Che Guevara uniformisokban szaladgálnak, és a riport szerint azt harsogják: „Valaha tisztelegtem a k**va zászló előtt. Ma rongynak használom.”

Beszédes, hogy a lőegylet milyen nevet visel: Huey P. Newton a Fekete Párducok társalapítója volt 1966-ban, a harcos afroamerikai mozgalom ikonikus alakja lett, 1989-ben a nyílt utcán lőtte őt agyon egy másik fekete gerillaszervezet tagja a kaliforniai Oaklandben.

Az állig felfegyverzett csoportosulás minden szombaton edzést és önvédelmi foglalkozást tart a Dr. Martin Luther King Jr. Parkban, amelyre a pattogó katonai vezényszavak, és a militarista szellem jellemzők. A fegyverklubba az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeznek adományok, állításuk szerint ők csak visszaadják az emberek önbizalmát.

A videón látható, 2014. augusztus 20-i tüntetésen a Huey P. Newton Fegyverklub és a Fekete Párducok együtt masíroztak a rendőri brutalitás ellen felemelve hangjukat. A videó elején hangsúlyozzák, hogy alkotmányos joguk fegyvert viselni. „Fekete Hatalom! Fekete Hatalom! Fekete Hatalom!” – harsogják az állig felfegyverzett afroamerikaiak, majd fegyveres vonulásba kezdenek az utcán.

De ismét hangsúlyoznunk kell: a jelenlegi információk szerint semmi közük nem volt a csütörtöki támadáshoz. A jelenség, a fegyverkezés viszont riasztó egy olyan helyzetben, amikor a faji indulatok a hatvanas évek óta nem látott erővel törnek elő az Egyesült Államokban.

A dallasi rendőrgyilkos merényletet követően az Új Fekete Párducok és a Huey P. Newton Fegyverklub vezetője, Yafeuh Balogun a The New York Timesnak azt mondta: ők is ott voltak az afroamerikaiak elleni rendőri brutalitás miatt rendezett tüntetésen, „hogy biztosítsák a demonstráció biztonságát”. Egyiküket ugyan letartóztatták a tüntetés alatt – tehát a lövöldözés előtt –, de Balogun szerint nincs közük a merénylethez, amelynek következtében nem fogják visszaadni a fegyvereiket. Tehát állítása szerint a lövöldözéshez nincs közük (ezt alátámasztja, hogy a letartóztatott férfit a rendőrség később elengedte), ugyanakkor a New York Timesnak a férfi leszögezte: a merényletet az utóbbi évek rendőri fellépésének következményének tartja. Nyilatkozatának további részeiben amúgy Balogun ugyanazt az érvkészletet használja, mint a szabad fegyvertartás megvédelmezésért harcba szálló megannyi más szervezet.

Csak éppen Amerikában a feketék nyílt vagy az engedélyhez kötött rejtett fegyverviselését sokkal fenyegetőbbnek élik meg, mint, ha ezt egy fehér tenné, figyelmeztet Yafeuh Balogun.

A Fekete Párduc Párt (eredetileg Fekete Párduc Párt az Önvédelemért) egy új, afroamerikai, forradalmi és nacionalista, ugyanakkor szélsőbaloldali és antifasiszta alakulatként jött létre a Fekete Hatalom mozgalom részeként a Kalifornia állambeli Oaklandben 1966 őszén – azaz idén ötven éve. A párt főként tüntetésekkel és közösségi társadalmi projektekkel (ételosztásokkal stb.) vetette észre magát, ám egyesek szerint inkább volt afféle bűnszervezet, mint valódi párt – a hatvanas évek végén többször is lövöldözésbe keveredtek a rendőrökkel, ezekben sokan meg is haltak.

Az FBI akkori vezetője, J. Edgar Hoover például egy alkalommal „az ország belbiztonságára leselkedő legnagyobb veszélyként” beszélt a Fekete Párducokról. A párt 1970-ben járt a csúcson, akkor 68 városban volt szervezete, és több ezer tagja is volt, ám a fősodorbeli média és politika egyre inkább szembefordult velük, így izolálódtak. Később belső viták miatt erodálódott a tagok száma, 1980-ban már csak 27 tagjuk volt, 1982-re pedig fel is oszlott a Fekete Párduc Párt. A pártról – amelynek algériai akciói, valamint különböző külföldi testvérpártjai is voltak – hosszabban írt a Jelenkorba Boros Gábor filozófiatörténész, a hatoldalas esszét pdf formátumban itt éri el.

A Fekete Párduc Párt egyik alapítója és vezetője volt az a szociálpszichológiából doktorált Huey P. Newton, akit rendőrgyilkossággal is összefüggésbe hoztak, amiért éveket ült börtönben is, majd gyilkosság áldozata lett. És akiről elneveztek a cikkünk elején említett afroamerikai fegyverklubot Dallasban.

A lőegylet szorosan összefonódik az Új Fekete Párduc Párttal, a klub vezetőségében párttagok is vannak. Az anticionista, pánafrikanista Új Fekete Párducok 1989-ben alapítottak pártot Dallasban. Hozzájuk sokan csatlakoztak a kilencvenes évek végén egy 86 éve, a Michigan állambeli Detroitból indult afroamerikai iszlám vallási mozgalom, az Iszlám Nemzet tagjai közül, miután a párt vezetését átvette Khalid Abdul Muhammad muszlim afroamerikai radikális aktivista. (Ugyanennek a szervezetnek volt tagja és egyik legbefolyásosabb vezetője az afroamerikaiak öntudatra ébredésének egyik legfontosabb élharcosa, Malcolm X is.)

Az Új Fekete Párducoknak is van külföldi kapcsolatuk – Franciaországban –, és a fentiek alapján ők is elég harciasak – 2012-ben például tízezer dolláros vérdíjat tűztek ki egy afroamerikai fiú, Trayvon Martin gyilkosára, George Zimmermanra. Az Új Fekete Párducokat egyébként nem ismeri el a Fekete Párducok utódjaként az eredeti szervezet több egykori tagja sem, erről 2011-ben nyílt levelet is közzétettek.

Abszurd, de Texasban sajnos megtörtént: iszlámellenes fehér milícia vonult egy mecsethez, mire a fekete iszlám uralta milícia fegyveresen vonult ki, ahol farkasszemet nézett egymással a két csoport. Vajon mekkora szikra kell ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol?

Elmondható: az utóbbi években szinte rendszeressé váltak az afroamerikaiakkal szemben rendőri túlkapások miatt szervezett tüntetések. Emlékezhetünk rá, 2014. augusztus 9-én egy fegyvertelen fekete tizenévest lőtt le egy rendőr a Missouri államban található Fergusonban. Darren Wilson rendőrtiszt egy riasztásra kivonulva találkozott össze a 18 éves Michael Brownnal, akire tucatnyi lövést adott le. A fekete fiú, akit egy közeli bolt kirablásával gyanúsítottak, a helyszínen életét veszítette.

Az eset miatt szerte az államokban tiltakozások kezdődtek, a több hullámban kezdődő demonstrációk volt, hogy hetekig tartottak. A tiltakozók számtalanszor összecsaptak a rendőrökkel, a két oldalról több mint tucatnyian megsérültek, és több száz embert vettek őrizetbe.

A brit The Guardian összesítése szerint az amerikai rendőrök tavaly 1134 embert sebesítettek meg halálosan, és noha a 15 és 34 év közötti afroamerikai férfiak mindössze a lakosság 2 százalékát teszik ki, a több mint ezer halálos áldozat 15 százaléka közülük került ki. A 2015-ben megölt fekete amerikaiak negyede volt fegyvertelen.

Ismert, csütörtök este orvlövészek nyitottak tüzet rendőrökre az egyesült államokbeli Dallasban, öt rendőr meghalt, hat megsebesült. Három feltételezett elkövetőt – két férfit és egy nőt – letartóztattak, a negyedik pedig, miután tárgyalásokba bocsátkozott a rendőrökkel, majd lőni kezdett rájuk, meghalt.

A dallasi tragédia most egyszerre szól intő jelként három ügyben is: a könnyű fegyverhez jutás, a rendőri túlkapások szempontjából, de a társadalomban megjelenő új törésvonalak szempontjából is, mint például amely a fekete iszlám újbóli reflektorfénybe kerülése.