2015-ben 2 137 000 bevándorló érkezett az országba, ami 46 százalékkal – 672 ezer fővel – több az egy évvel korábbinál.
A legnagyobb csoportot az uniós állampolgárok alkották mintegy 45 százalékkal. A második helyen az ázsiai országok állampolgárai állnak 30 százalékos részaránnyal, míg a harmadik helyen a nem uniós európai országok állampolgárai állnak 13 százalékkal.
Ugyanakkor 998 000 ember kivándorolt Németországból, ami 9 százalékos – 83 ezer fős – növekedést jelent. A vándorlási mérleg – a be- és a kivándorlók számának különbsége – így 1 139 000 fős többletet jelez, ami ugyancsak történelmi csúcs.
A vándorlási többletet alkotók csoportját tekintve az állampolgárság szerinti bontás más képet mutat: a legnagyobb csoportot 47 százalékkal ázsiai országok polgárai alkotják, az uniós állampolgárok aránya 27 százalék, a nem uniós állampolgároké 11 százalék. Az eltérést az magyarázza, hogy nemcsak sok uniós állampolgár érkezett, hanem sok ki is vándorolt Németországból.
Az ázsiai országokat tekintve főleg a szíriai, az afganisztáni és az iraki állampolgárok körében emelkedett a vándorlási többlet, 66 ezerről 298 ezerre, 11 ezerről 80 ezerre, illetve 4000-ről 60 ezerre.
A vándorlási statisztikában ugyan nem vizsgálják külön a tartózkodás jogcímét, de a migránsok állampolgárság szerinti megoszlásából mégis arra lehet következtetni, hogy a rekordmértékű bevándorlás nagyrészt a védelmet kereső emberek beáramlásának tulajdonítható, miközben az új uniós tagországokból érkezők számának meredek emelkedése is folytatódott – áll a Destatis közleményében.
A statisztikai hivatal adatai szerint 2015-ben 58 096 magyar állampolgár vándorolt be Németországba az egy évvel korábbi 58 779 után. A Németországból kivándorolt magyar állampolgárok száma tavaly 38 346, 2014-ben pedig 41 006 volt. A vándorlási mérleg többlete így tavaly 11,1 százalékkal – 1977 fővel – 19 750 főre emelkedett a 2014-ben regisztrált 17 773-ról.
A vándorlási statisztika az önkormányzati lakcímbejelentő hivataloknál (Meldebehörde) elvégzett be- és kijelentkezések alapján készül. A jelentkezési kötelezettség a menedékkérőkre is vonatkozik, de meglehet, hogy számukat „alulmérték”, mert valószínűleg nem lehetett valamennyi menedékkérőt időben nyilvántartásba venni, és lehetnek olyanok is, akiket többször regisztráltak – áll a közleményben.
