Békemegállapodás a kolumbiai kormány és a gerillák között

A megegyezés főbb pontjait október elején népszavazásra terjesztik.

A felmérésekből az is kiderül, hogy a kolumbiaiak többsége leginkább „narkóterroristáknak” tekinti a FARC lázadóit az ország kokainkereskedelmében betöltött kulcsszerepük miatt, amelyért a szervezet vezetőit vád alá is helyezték az Egyesült Államokban. A FARC hívei pedig továbbra is ragaszkodnak ahhoz a hidegháború korabeli nézetükhöz, hogy a kolumbiai politikai és gazdasági elit tagjai valójában az Egyesült Államok szolgálatában álló oligarchák.

Történelmi lehetőséget jelent a tartós béke megteremtésére Kolumbiában a megállapodás – közölte később Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Arról számolt be, hogy telefonon beszélt Juan Manuel Santos kolumbiai elnökkel, aki tájékoztatta őt a fejleményekről, amelyek „ünneplésre adnak okot”.

Közleményében a főképviselő hangsúlyozta: „immáron a kolumbiai népen múlik, hogy népszavazáson döntsön a saját jövőjéről”.

A volt olasz külügyminiszter szerint mindemellett számos kihívás áll a megállapodás végrehajtása előtt, és fontos, hogy a folyamat az „őszinte nemzeti megbékélésen alapuljon”, ahogyan az is, hogy az áldozatoknak igazságot és jóvátételt szolgáltassanak. Federica Mogherini leszögezte, hogy az Európai Unió továbbra is támogatni fogja Kolumbiát a történelmi békefolyamatban.

A megállapodást az Európai Parlament elnöke is üdvözölte. „Több mint fél évszázadnyi konfliktus, áldozatok százezrei, eltűntek tízezrei és lakóhelyük elhagyására kényszerülők milliói után végre beköszönt a béke Kolumbiában” – fogalmazott Martin Schulz.

Mint írta, a békeegyezmény nyomán a lakosságnak „biztonságosabb életre van kilátása, amelyben a lehetőségek, az oktatás és az alapvető jogok elérik majd azokat a térségeket is, amelyek eddig el voltak vágva a gazdasági és társadalmi fejlődéstől”. Schulz végezetül az Európai Unió nevében támogatásáról biztosította a dél-amerikai országot a fenntartható béke megteremtésében.