Brexit: könnyen bajba kerülhetnek a diákhitelesek

Letartóztatnák azokat a volt diákokat, akik úgy hagynák el az országot, hogy adósak diákhitelükkel.

Nick Hillman, a HEPI igazgatója a tanulmánnyal kapcsolatban kiemelte: a diákhitel törlesztésének elmaradásával – csakúgy, mint az adócsalók vagy a segélykerülők esetében – az adófizetőket használják ki. Ez mégis igen gyakori jelenség mind a külföldre távozó britek, mind pedig az uniós polgárok esetében. Az új-zélandi tapasztalatok pedig azt mutatják, a szigorú végrehajtás működik – tette hozzá.

A kutatóintézet azt szeretné elérni, hogy ajánlásai a brit parlament előtt lévő, felsőoktatással kapcsolatos javaslat részét képezzék.

Év elején Jo Johnson, az egyetemek minisztere, egyben a brit képviselőház tagja ugyancsak arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy egy új stratégia részeként bíróság elé kellene állítani minden, akár az Egyesült Királyság területén, akár külföldön tartózkodó diákot, ha nem törlesztik a diákhitelt. Mint mondta, új tervekre van szükség ahhoz, hogy a visszafizetési rendszer továbbra is „tisztességes, megbízható és hatékony” lehessen, mivel minden eddiginél többen érkeznek a felsőoktatásba.

A kormányszóvivő egyébként nemrégiben kiemelte: szorosan együttműködnek a diákhiteleket intéző céggel és más országokkal, hogy nyomon kövessék azokat, akiknek fizetniük kell, és megtegyék a szükséges lépéseket.

Az Engame Akadémia, mely 2010 óta támogatja a középiskolásokat és az egyetemistákat abban, hogy megtalálják helyüket a világban, kérdésünkre válaszolva közölte: 2012-ben emelkedett a jelenlegi szintre – 3000-ről 9000 fontra – a brit alapszakos tandíj. Az első diákok, akik ekkor kezdték tanulmányaikat, tavaly végeztek, így csak elenyésző részük látott hozzá a magasabb tandíj törlesztéséhez. Épp ezért még nem tudják, milyen hatása lesz annak, ha ezek a visszafizetések nem érkeznek meg rendben – emelték ki.

„Az biztos, hogy akik már felvették a diákhitelt, a jelenleg érvényes feltételekkel fogják fizetni a törlesztőrészleteket. Azt, hogy a jövőben az új diákhitelesek számára mások lesznek-e a feltételek, egyelőre nem lehet tudni” – fűzték hozzá. Azonban elképzelhetőnek tartják, hogy a brexit hatására változni fog a diákhitel – és a visszafizetési konstrukciók – rendszere, ám arra, hogy ez milyen formában lehetséges, egyelőre csak találgatások léteznek. Egyébként valószínűsítik, hogy a következő néhány évben, amíg folynak a kilépési tárgyalások, de az Egyesült Királyság még az Európai Unió része marad, nem lesz érdemi változás az országban tanuló EU-s diákok számára.

Hangsúlyozták, hogy a kilépés utáni viszonyokról még egyáltalán nincs egységes álláspont vagy megállapodás. A vezető brit egyetemek közül többen bejelentették, hogy kiállnak a brit akadémiai élet „európaisága” mellett, és fontosnak tartják, hogy megmaradjon a diákok, kutatók és tanárok szabad áramlása. Ez leginkább olyan különmegállapodások mentén képzelhető el, mint amilyen az Európai Unió és Norvégia vagy Svájc között van – ezekben az országokban ugyanis azonos feltételekkel tanulhatnak és élhetnek az EU-s diákok, mint a helyi állampolgárok.

Az Engame Akadémia becslései alapján körülbelül 2000 magyar diák tanul az Egyesült Királyságban valamilyen felsőoktatási képzésben. A diákok nagy többsége, körülbelül 1600 hallgató valamilyen alapszakos képzésre jár. Arról, hogy a magyar diákok közül pontosan hányan vettek fel brit diákhitelt, hivatalos adat nincs, de a tapasztalatok alapján a hallgatók túlnyomó többsége él a lehetőséggel.

Az európai uniós diákok számára is elérhető brit diákhitelt alapvetően a méltányos visszafizetési konstrukció miatt tartják jó lehetőségnek – közölte kérdésünkre válaszolva az Engame Akadémia. A hitelt bárki igényelheti, akinek van európai uniós állampolgársága, és a felvehető összeget szociális háttértől nem teszik függővé. A hitel alapvetően az alapszakos képzésekre igényelhető, évente maximum 9000 font értékben.

Hozzátették: a diákok a diplomázás után csak egy bizonyos éves kereset, vagyis 21 000 font felett kezdenek törleszteni. Ez az összeg a világ majdnem minden országára meg van határozva, az ország gazdasági helyzetéhez igazítva. Magyarországra vonatkoztatva egyébként a visszafizetést évi 7000 fontos jövedelem (körülbelül 3 millió forint) felett kell megkezdeni, havi körülbelül 100 fontos (40 000 forint) törlesztőrészlettel. A rendszer lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy az egyetem elvégzése után más országokban dolgozzanak, és a helyi kereseteknek megfelelő, nem megterhelő összegekben kezdjék törleszteni a hitelüket. Hangsúlyozták, hogy a legtöbb egyetem majdnem minden szakára a tandíjat teljes egészében tudják így fedezni, egyszerű a jelentkezés, és gyakorlatilag automatikusan megkapják a diákok, ha formailag helyes igénylést adnak be.