Az 1960-as évektől kezdődő felemás állagmegóvási kísérletek nem tudták megállítani a hanyatlást:
1965-ben lebontották a század elején emelt manzárdtetőt, leszedték a neobarokk kiegészítéseket, az 1980-as évekre pedig a hivatalok kiköltözésével az üresen kongó épület drámai gyorsaságú romlásnak indult.
A tető, az ereszcsatornák és a párkányok tönkremenetelével állandóvá váltak a súlyos beázások, amelyek végleg megsemmisítették a falképek egy részét, míg a díszterem boltozatát a feszítő fagy feszítette szét.
Újjászületés után – Újra a szakadék szélén?
A rendszerváltás után évtizedekig keresték a kiutat; a kaszinó-ötlettől a wellness-szállóig számtalan koncepció felvetődött külföldi tőke bevonásával, ám ezek sorra kudarcba fulladtak. A valódi áttörést a 2009 és 2014 közötti európai uniós és hazai forrásból megvalósult, mintegy 3,5 milliárd forintos nagyrekonstrukció hozta meg, amelynek köszönhetően a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. kezelésében álló műemlék visszanyerte régi fényét.
A 2023-as újranyitás óta a kastély ismét régi fényében tündökölve, kulturális-turisztikai központként működik, és a vármegyei önkormányzat fenntartása alatt máris több mint 89 ezer látogatót vonzott.
Most azonban, a fenntartási támogatások elapadása miatt újra úgy tűnik, hogy Magyarország egyik legszebb barokk kincse sötét jövő elé néz.
A Vg.hu információi alapján a 2026-os működésre 260 millió forintot biztosított az állam, ez az összeg azonban csak december 31-ig fedezi a költségeket. A következő évre egyelőre nincs garantált támogatás, így a fenntartó nem tudja biztonsággal vállalni az intézmény további üzemeltetését. Az anyagi bizonytalanság közvetlenül 18 dolgozó munkahelyét veszélyezteti. De ha Edelény és környéke e meghatározó turisztikai látványossága megszűnne működni, az a helyi vendéglátóhelyek, szállásadók és más turisztikai vállalkozások is megéreznék.
