Újjáépítés után, torzó előtt? – Több év munkája forog kockán a Budavári Palota rekonstrukciójának szüneteltetése miatt

Szünetelteti a Budavári Palota A épületén zajló külső kivitelezési munkákat a Közlekedési és Beruházási Minisztérium a szükségesnek talált felmérések és szakmai vizsgálatok idejére. A tervezett átvilágítás miatti leállást valamelyest árnyalja, hogy a kivitelező még elvégezheti az állagmegóvási, biztonsági és ideiglenes beázásmentesítési feladatokat. A Tisza-kormány döntése egy olyan történelmi jelentőségű rekonstrukciós folyamatot érint, amelynek az elmúlt években már több látványos eredménye is elkészült: teljességében megújult a pazar Szent István-terem, újjászületett a déli összekötő szárny, a lovarda, a Főőrség, a Stöckl-lépcső és a Csikós udvar, miközben az északi palotaszárny helyreállítása is eljutott a kivitelezésig.

Fotó: Székelyhidi Balázs

Fotó: Németh András Péter

A terem jelentősége túlmutat azon, hogy egy reprezentatív és már világhírűvé vált belső tér került vissza a palotába. 

A helyreállítás során olyan szakmákat is újra munkába kellett állítani, amelyeknek ma már kevés képzett művelője van. 

A Zsolnay-kerámia, a műmárvány, a fa- és fémmunkák, a textíliák, a világítótestek és a díszítőelemek rekonstrukciója külön-külön is speciális feladatot jelentett.
A helyreállítás egyik központi eleme a több mint másfél tonnás, több mint 4,5 méter magas Zsolnay-kandalló rekonstruk­ciója volt. A mennyezetre három, egyenként mintegy másfél mázsás csillár került, és az eredeti világítótestek alapján készített falikarok is visszakerültek a helyükre. A történeti enteriőr így nem egysze­rűen kiállítási tárgyként, hanem újra használható térként született újjá.

A Szent István-terem megmutatta, hogyan működhet a teljes helyreállítás kisebb léptékben: történeti kutatás, dokumentáció, tervezés, műhelymunka, restaurálás és kivitelezés egymásra épülésével.

 A királyi palota komplex rekonstrukciójánál ugyanez az elv sokkal nagyobb léptékben jelenik meg. A déli összekötő szárny helyreállítása ezzel együtt nem önálló belsőépítészeti projekt volt. A palotaegyüttes közlekedési és építészeti rendszerének részeként valósult meg, és a cél az volt, hogy a történeti épületegyüttes ismét összefüggő palotaként működjön.

Összetett fejlesztések

Az elmúlt években a palota közvetlen környezetében is több fontos elem elkészült. 

Újjáépült a Hauszmann Alajos tervei alapján 1899 és 1901 között megépített Magyar Királyi Lovarda, amely a második világégés idején történt sérülései ellenére megmenthető lett volna, de 1950-ben, a Rákosi-korszakban mégis lebontották. 

A mintegy 1500 négyzetméteres épület ma rendezvény- és kulturális térként működik.
Megújult a Főőrség épülete is, amely eredetileg a királyi palota őrségének adott helyet. A két épület közötti Csikós udvar szintén új arculatot kapott. Ehhez kapcsolódott az akadálymentes kapcsolat kiépítése a Palota út és a Vár magasabban fekvő részei között, valamint a Stöckl-lépcső újjáépítése. A történeti lépcsőt 1896-ban építették, majd a hetvenes években elbontották. Újjáépítése ma a Csikós udvart és a Hunyadi udvart kapcsolja össze.

A fejlesztések között tehát egyszerre vannak jelen nagyobb épületek, belső terek és olyan kisebbnek tűnő, de a történeti térszerkezet szempontjából lényeges elemek, mint egy lépcső, egy kapu vagy egy közlekedési kapcsolat.

 Ez azért lényeges, mert a Budavári Palota rekonstrukcióját nem lehet kizárólag az éppen aktuális építkezési helyszín alapján megítélni. A most szüneteltetett északi szárny ugyan egyetlen épületrész, de a tervek szerint annak helyreállítása a teljes palota működését és térkapcsolatait is érinti.

Az A épület több mint egy új homlokzat

Szakértők korábban arról beszéltek, hogy a cél nem az A, B vagy F jelű épületek egymástól független helyreállítása, hanem az egykori királyi palota egységének visszaállítása. A tervezési koncepcióban a történeti szárnyak, a belső terek, a közlekedési rendszerek és a látogatói funkciók összefüggő rendszerként jelennek meg. Az északi A épület ezért sem egyszerűen egy újabb homlokzat rekonstrukcióját jelenti. 

A tervek szerint visszaállna az egykori északi kapuzat, amelyen keresztül annak idején lovas kocsival is be lehetett hajtani a palota belső udvarába.

 Az első emeleten az egykori nagy táncterem rekonstrukciója szerepelt, és innen a Buffet-galérián keresztül ismét megnyílhatna a Duna felé vezető panoráma.
A tervezők 2025 végén már arról számoltak be, hogy az északi szárny és a kapcsolódó báltermi szárny kivitelezési tervei elkészültek, ahogy a Hunyadi udvar tervezésével is végeztek. 

Vagyis a mostani szüneteltetés egy olyan folyamatot érint, amelynél a történeti kutatás és a tervezés már hosszú idővel megelőzte a kivitelezést.

Fotó: Székelyhidi Balázs

Állagmegóvásra van szükség

A palota rekonstrukciójának módszertana éppen ezért különösen összetett. 

A tervezők nem pusztán régi fényképek alapján próbálták megrajzolni a hiányzó részeket. 

A szakmai munka része a történeti források feldolgozása, a fennmaradt épületrészek és fragmentumok vizsgálata, az úgynevezett Hauszmann-értékleltár elkészítése, majd a hibrid értékleltár és a rekonstrukciós könyvek összeállítása is. Ezek alapján készülhettek el a restaurátori, szakipari és kivitelezési tervek. Ez a háttér teszi érthetővé, miért jelenthet szakmai problémát egy hosszabb megszakítás. Egy műemléki rekonstrukció esetében ugyanis nemcsak a kivitelezői kapacitást kell később újra megszervezni. A korábbi kutatások, döntések, részlettervek, anyagminták, restaurátori megoldások és szakmai együttműködések folyamatosságát is fenn kell tartani.

A Budapesti Városvédő Egyesület szep­tember 15-i nyílt levelében ezért elsősorban az elkészült szerkezetek védelmére hívta fel a figyelmet. Az egyesület szerint az A épület tetőszerkezete 70-80 százalékban elkészült, és azt kérték, hogy a szünet idején a félkész épület megfelelő időjárás elleni védelmet kapjon. Felvetették azt is, hogy ha a tető szerkezete már ilyen készültségi szinten van, érdemes lehet megvizsgálni a végleges tetőfedés befejezését. Ez utóbbi már szakmai mérlegelés kérdése. A minisztérium mindenesetre azt közölte, hogy a szünet idején gondoskodik az épület állagmegóvásáról és beázásmentességéről.
A városvédők arra is figyelmeztettek, hogy az elkészült díszítőszobrászati, műmárvány és más szakipari elemek egy része már rendelkezésre áll és a beépítésre vár. Emellett szerintük a rekonstrukcióhoz szükséges speciális szakemberek megtartása is fontos lenne. Egy hosszabb szünet ugyanis nemcsak egy építkezés időrendjét változtatja meg, hanem egy több év alatt felépített szakmai kapacitást is érinthet. 

Új európai rangsorban is megjelent a budai Vár
 

A rekonstrukció jelentőségét egy friss nemzetközi adat is más megvilágításba helyezi. A TUI Musement szeptemberben közzétett elemzése harminc európai kastélyt és palotát rangsorolt a 2026 júliusáig összegyűlt Google-értékelések száma alapján. 

A budai Vár a 23. helyen került fel a listára, és az egyetlen új belépő volt a harmincas mezőnyben.

 A 2023-as adatokhoz képest 65 százalékkal nőtt a róla született Google-értékelések száma.
A lista élén a prágai vár állt több mint 199 ezer értékeléssel, második lett a Bu­ckingham-palota, harmadik a schönbrunni kastély, majd Versailles és a krakkói Wawel következett. A rangsor nem műemléki vagy építészeti minősítés: kizárólag a Google-értékelések számát vizsgálta, ezért az eredmény elsősorban a látogatói érdeklődés egyik mérőszámaként értelmezhető. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a budai Vár úgy került be a mezőnybe, hogy közben a palota rekonstrukciója még korántsem fejeződött be. 

Eddigi fontosabb eredmények

Szent István-terem: 2021-ben nyílt meg újra a nagyközönség előtt a múlt századfordulós történeti enteriőr, amelyet eredeti dokumentumok alapján építettek újjá. A Szentistvánterem.hu hivatalos oldal szerint már több mint negyedmillió látogató tekintette meg.

Déli összekötő szárny: a Szent István-teremmel együtt a palota ezen része is megújult, visszaállítva egy fontos történeti kapcsolatot a palota épületei között.

Lovarda: az egykori, Hauszmann-kori épület a második világháború utáni elbontás után újjáépült, és ma mintegy 1500 négyzetméteres rendezvénytérként működik.

Főőrség: a lovarda környezetében található történeti épület is újjászületett, és a palotanegyed megújításának egyik látványos eleme lett.

Csikós udvar: megújult a lovarda előtti tér, és ezzel együtt új akadálymentes kapcsolat épült ki a Palota út és a Vár magasabban fekvő részei között.

Stöckl-lépcső: az 1896-ban elkészült, később elbontott történeti lépcső újjáépült, és ma ismét összeköti a Csikós udvart a Hunyadi udvarral.

Várkert Bazár: a palotanegyed megközelítésének és kulturális életének fontos eleme, kiállító- és rendezvényterekkel, vendéglátóhelyekkel és kerttel. Az épületegyüttes a Várkapitányság vagyonkezelésében működik.