Tegnap szállították Svájcból a romániai Peles-kastélyba Anna hercegnő, I. Mihály román exkirály feleségének hamvait. A gyászolók a szombati temetésig Szinaján, Curtea de Argesben és Bukarestben róhatják le kegyeletüket a királyné ravatala előtt. A 94 éves egykori uralkodó súlyos betegsége miatt nem tud részt venni felesége temetésén, amely a legnagyobb királyi gyászszertartás lesz Romániában Mária királyné 1938-as halála óta.
Mihályt 1947-ben fosztották meg trónjától a kommunisták, azután száműzetésben élt. Felesége, Anna Bourbon–pármai hercegnő 1923-ban született Párizsban. Mihállyal 1948-ban házasodott össze, amikor Románia már nem volt királyság. Először Angliában, később pedig Svájcban telepedett le. Házasságukból öt lánygyermek született. Néhány hónappal ezelőtt I. Mihály betegsége miatt idősebbik lányát, Margitot bízta meg az uralkodói ház irányításával. A hányatott sorsú román uralkodói családot általános tisztelet övezi Romániában, de Európában és az Egyesült Államokban is. – A román királyi ház megítélése teljes mértékben egybeesik Mihály király történelmi, tragikus, de reményt adó imázsával – nyilatkozta lapunknak Mircea Morariu, a Nagyváradi Egyetem tanára. Mint mondta, az uralkodó léte minden román számára a normalitás garanciája. Úgy vélte, a király leszármazottjainak kötelessége megtartani, továbbítani a király életútjának örökségét, ha azt szeretnék, hogy a románok számára ez az intézmény megmaradjon az erkölcsiség szimbólumának.
Mihály mindössze tíz évet kitevő uralkodásának legjelentősebb mozzanata hazája 1944-es kiugrása volt, amikor a már hadszíntérré vált Románia szakított addigi szövetségeseivel, a tengelyhatalmakkal, és az antifasiszta koalíció oldalára állt át, hat hónappal lerövidítve ezzel a világháborút. A második világháborút követően mind az amerikai Harry S. Trumantól, mind a szovjet Sztálintól kitüntetéseket kapott a kiugrásért. A Ceausescu-diktatúra 1989-es bukása után három évvel látogatott először szülőföldjére, ahol mintegy egymilliós tömeg gyűlt össze a fogadására. Ezt követően a Ion Iliescu államfő fémjelezte posztkommunista hatalom ismét kitiltotta az országból, ahová csak 1997-ben, a forradalom utáni első jobboldali kormány idején térhetett vissza, egykori birtokait és vagyona egy részét többéves pereskedés után sikerült visszaszereznie.
Bakk Miklós, a Sapientia erdélyi egyetem docense a Magyar Nemzetnek elmondta, az erdélyi magyarság körében inkább szimpátia, s nem elutasítás övezi a királyi házat, aminek az előzményei még a 90-es évekre nyúlnak viszsza. „A Ion Iliescu-féle posztkommunista vezetés agresszív és műveletlen antimonarchizmusa és Mihály-ellenessége a volt uralkodó oldalára állította a magyar közvéleményt. A művelt magyar közvéleményben ez találkozott a hagyományos magyar monarchizmussal is. Azt már csak néhányan hangsúlyozták nyilvánosan, hogy a magyarok szempontjából előnyös lenne a monarchia visszaállítása, de nem az 1923-as alkotmány alapján, ahogy azt viszont I. Mihály hangoztatta első hazatérései során” – fogalmazott Bakk Miklós.
