Az idős papot 82 éves korában, családja körében érte a halál, egy ideje már kórházban ápolták – közölte a derryi egyházmegye.
Edward Daly az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom egyik központjában, Londonderryben 1972. január 30-án tartott britellenes megmozdulás révén került a hírek középpontjába. A fotó – amelyen az akkor 39 éves pap egy véráztatta fehér zsebkendőt lenget a brit katonák által lelőtt fiatal fiút, Jackie Duddyt cipelő tüntetők előtt haladva – bejárta a világsajtót és a brit politikában szemérmesen csak Bajok (The Troubles) néven emlegetett több évtizedes felekezeti erőszak szomorú jelképévé vált.
Edward Daly 1962-től szolgált Londonderryben, 1974-ben nevezték ki püspökké. 1994-ben, miután stroke-ot kapott, visszavonult, de 2016 februárjáig káplánként tevékenykedett egy derryi hospice házban. 2011-ben újra a címlapokra került arról szóló véleménye miatt, hogy a modern katolikus egyháznak engedélyeznie kellene a papok számára a házasságkötést, mert az enyhítené az egyház gondjait.
Írország prímása a sziget világi és egyházi életének ikonikus alakjaként méltatta az elhunytat, akire szerinte a béke rettenthetetlen építőjeként, szent és alázatos spirituális vezetőként fognak emlékezni. Eamon Martin emlékeztetett arra, hogy Edward Daly bátorsága abban a meggyőződésében is megmutatkozott, hogy a felekezeti konfliktus idején mindenfajta erőszakot elutasított és erkölcsileg megalapozhatatlannak tartott, legyen az akár katolikus, akár protestáns.
Észak-Írországot jelenleg együtt kormányozza a britpárti protestáns és az ír egyesítést pártoló katolikus oldal. Martin McGuinness miniszterelnök-helyettes szerint a nyugalmazott püspök igazodási pont volt Londonderryben a város utóbbi negyven nehéz évében, jó és rossz időkben egyaránt. „Visszahúzódó ember volt, nem kereste a hírnevet, mégis a címlapokra került a „véres vasárnap” miatt, amikor megpróbált segíteni Jackie Duddyn” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Edward Daly mindig nagyon kritikus volt az Ír Köztársasági Hadsereggel (IRA) és mindazokkal szemben, akik belekeveredtek a konfliktusba.
A „véres vasárnap” ügyében a londoni kormány 1998-ban vizsgálatot rendelt el, amely 12 évi munka után megállapította, hogy a brit hadsereg ártatlan tüntetőket ölt meg, és a helyszínre kivezényelt katonák egyike sem adott semmilyen figyelmeztetést, mielőtt tüzet nyitott volna. A megmozduláson tizenhárman haltak meg, egy további áldozat pedig hónapokkal később, a kórházban halt bele sérüléseibe.
