Orbán: Közös európai hadseregre van szükség

A magyar miniszterelnök szerint kiemelt prioritássá kellene tenni a biztonság kérdését.

A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson „szükséges új politikákat”, például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba.

Az Európai Unió alapszerződésének módosítását illetően Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy ennek szükségességéről csupán a viták és a tárgyalások egy későbbi szakaszában lehet döntést hozni.

Az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal, a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra – értékelte Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, a visegrádi országcsoport és Németország kormányfői találkozóján.

Az Egyesült Királyság kilépéséről (brexit) döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, „melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat” – szögezte le Szydlo, aláhúzva a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenségét.

Az EU belső és külső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell helyezni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra – szögezte le a lengyel miniszterelnök.

A brit uniós tagság megszüntetésével (brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot – emelte ki Angela Merkel német kancellár pénteken Varsóban a tárgyalások előtti sajtótájékoztatóján.

A kancellár a visegrádi országok kormányfőivel közösen tartott tájékoztatón első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Hangsúlyozta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több „közös akciót tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.

A belbiztonság területén, amelyen „nem csak a terrorizmus elleni harcról” van szó, közös projektek egész sora vár megvalósításra – tette hozzá Angela Merkel.

Kiemelte, hogy a migráció ügyében különösképpen a „humanitárius felelősségvállalás”, az afrikai országokkal kialakítandó „migrációs partnerség” és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az „illegalitás elleni küzdelem” kérdéséről szükséges tárgyalni.

A kancellár a Phoenix német országos köztelevízióban közvetített tájékoztatón hozzáfűzte: a második nagy téma a gazdasági fejlődés, prosperitás, amely azért fontos, mert az emberek Európában csak akkor fogják elfogadni az EU-t, ha „a jólét ígéretét jelenti”.

Az EU-nak világossá kell tennie, hogy a legfejlettebb térségek között, „egészen elől akar lenni” a gazdaság fejlődésében és a jól megfizetett állásokat tekintve, amelyek biztosítják, hogy az EU nem csupán „meghosszabbított munkapad” a világ más, fejlettebb régiói számára.

Ebben az ügyben „sok tennivalónk van”, hiszen az EU 2000-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő és a tudásra építő gazdasági térsége lesz, de ez nem sikerült – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy különösen a digitalizáció területén nagy a lemaradás. Ezért – tette hozzá – végig kell gondolni, hogy mely területeken kell fokozni az erőfeszítéseket és miként kell kiépíteni a digitális belső piacot. További fontos terület a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem – mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó nem döntések meghozatalára szolgál, hanem egy munkafolyamat kezdete lehet, amely 2017 első fél évében, a máltai soros elnökség idején érhet véget. A folyamatot az EU elődjeként számon tartott Európai Gazdasági Közösséget (EGK) megalakító római szerződés aláírásának 60. évfordulóján – 2017. március 25-én – zárhatják le hivatalosan – jelezte a német kancellár.

Szükség van arra, hogy a jövőben megváltozzon a kommunikáció az Európai Unió intézményei és a tagállamok között – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Varsóban.

Robert Fico szerint az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban is.

A szeptember 16-i „pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő, akinek országa jelenleg ellátja az unió Tanácsának soros elnökségét.

Hatalmas várakozások előzik meg a pozsonyi csúcstalálkozót, de ugyanakkor tény az is, hogy az egyes országok közti nézetkülönbségek is nagyok. Robert Fico szerint a jelenlegi nézeteket három csoportra lehet osztani: az első csoport szerint alapvető változásokra van szükség az EU-ban, a második csoport szerint semmilyen változásra nincs szükség, míg a harmadik csoportot a középutas vélemények alkotják.

„Ebből kifolyólag szükség van az álláspontok közelítésére, s ezért fontos a mai visegrádi egyeztetés is” – szögezte le Varsóban a szlovák kormányfő.

Fico már korábban is beszélt arról, hogy változtatni kell az EU kommunikációján, mert Nagy-Britannia után más tagországok is népszavazást írhatnak ki a tagságról, ha az unió „nem talál megnyugtató válaszokat az Európát érő kihívásokra”. A miniszterelnök júliusban Strasbourgban súlyos hibának nevezte, hogy az EU kommunikációja „nélkülözi a nyitottságot”.

Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az Európai Unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

„Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitat kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is” – vélekedett Bohuslav Sobotka.

Hangsúlyozta: Csehország rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy az Európai Unió megerősítse a lakosság körében az integrációba vetett hitet, mert ez a sikeres politika alapja.

Sobotka szerint a visegrádi csoport elkötelezett az európai uniós együttműködés irányában, nyílt politikát folytat, és folyamatosan egyeztet a jövőbeni prioritásokról az európai politikusokkal, aminek új bizonyítéka Angela Merkel részvétele a varsói csúcstalálkozón. „Szükségét érezzük annak, hogy az EU megszerezze a lakosság nagyobb támogatását” – húzta alá a cseh kormányfő.

###HIRDETES2###