Rendben van az Alaptörvény az amerikai külügy szerint

A magyar Alaptörvény biztosítja a vallásszabadságot szerintük.

A különböző vallási kisebbségi csoportok állami támogatáshoz való hozzáférése korlátozott, és a közintézményeknél folytatható vallási tevékenység továbbra is limitált – állapítja meg a washingtoni jelentés.

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított abban az ügyben, amelyben a kormány az Európai Szociális Alapból való részesülés feltételeit úgy szabta meg, hogy a lehetséges jelentkezők körét a római katolikus egyházra szűkítette. A pályázaton a katolikus egyház kétmilliárd forintért folyamodott vallási oktatás céljára.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az év első hat hónapjában hat olyan incidenst regisztrált, amelyben politikai pártok képviselői vagy helyi kormányzati tisztségviselők antiszemita megnyilvánulásokat tettek (Fidesz: 2, Jobbik: 4). Március 26-án Ágoston Tibor Jobbik-képviselő ellen 750 ezer forintos bírságot szabtak ki holokauszttagadás miatt.

A magyar bíróságok az év során elítéltek egy személyt vallási gyűlölet szítása, 59 továbbit pedig vallási, etnikai, faji vagy más társadalmi csoportok elleni erőszak miatt. Az antiszemita megnyilvánulások között volt fizikai és verbális támadás, holokauszttagadás, revizionizmus, temetők meggyalázása és más vandalizmus. Az év első 10 hónapjában 49 antiszemita megnyilvánulást – köztük két támadást – regisztráltak a 2014-ben tapasztalt 37 esettel szemben.

A kormány februárban „zéró toleranciát” hirdetett az antiszemitizmus ellen, és átvette a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztségét – emlékeztetett a jelentés.

Az összefoglaló készítői szerint az európai migrációs válság fokozódásával a muzulmánellenesség nőtt Magyarországon. A kormány február 11-én kiterjedt PR-kampányt indított a migránsok és a menedékkérők ellen, szerte az országban migrációellenes óriásplakátokat helyezett el, és nemzeti konzultációt indított a bevándorlásról és a terrorizmusról. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a kérdőív a migránsellenes érzelmeket támogatja. Magyar és nemzetközi muzulmán csoportok többször is bírálták a kormány muszlimellenes kijelentéseit.

A muzulmán közösség beszámolt mind fizikai, mind verbális támadásokról, valamint fenyegetésekről. Muzulmán vezetők azt mondták, hogy a közösséget érő ellenséges hozzáállás a kormányzati tisztségviselők, keresztény egyházi tisztségviselők és némely sajtóorgánum muszlimellenes retorikájából fakad.

A jelentés szerint fejkendőt viselő muszlim nők elleni fizikai bántalmazásról 10-15 alkalommal számoltak be, köztük késes fenyegetésről, pofozásról és a fejkendő letépéséről. A Magyar Iszlám Közösség jelentése szerint a nők a támadásokat nem jelentették a rendőrségnek, mert féltek a hatóságokhoz fordulni.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és a Magyarországra látogató amerikai tisztségviselők hangsúlyozták a kormány felelősségét abban, hogy pontos állásfoglalás szülessen a holokauszttal kapcsolatban, elkerülendő azt, hogy a magyar hatóságok tisztelegjenek olyan személyek előtt, akiknek szerepe volt a holokausztban.

Ezzel kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy december 18-án a székesfehérvári városi önkormányzat elállt Hóman Bálint szobra felállításának tervétől, amelyre korábban 1,9 millió forintot különítettek el.

A magyar kormány megpróbálta megváltoztatni az egyházügyi törvényt, de a kétharmados jogszabály elfogadásához az ellenzék nem járult hozzá – közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő csütörtökön az MTI-vel az amerikai külügyminisztériumnak a vallásszabadság globális helyzetéről készített jelentésére reagálva.

A kormányszóvivő mindazonáltal a jelentés egyik legfontosabb elemének nevezte azt a megállapítást, hogy Magyarországon vallásszabadság van, és „ez az, amit senki nem tagadhat”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a dokumentum bizonyos megállapításai arról „az áthidalhatatlan ellentétről” árulkodnak, amely az amerikai külügyminisztérium és Magyarország kormánya között van a migrációval kapcsolatban.

Kovács Zoltán szerint az Egyesült Államok abban érdekelt, hogy minél több bevándorló érkezzen Európába, míg a magyar kormány meg szeretné állítani az illegális migrációt, és azt is szeretné, hogy az Európai Unió megváltoztassa ezzel kapcsolatos politikáját.