Szijjártó: A V4 a legjobbkor van a legjobb állapotban

Az európai egység helyreállítását szorgalmazta a lengyel, a cseh és a szlovák külügyminiszter.

Szijjártó Péter közölte: a jó válaszok a tagállamok szintjén születtek a nehéz kihívásokra, nem pedig brüsszeli szinten, ezért ellenzik azokat a törekvéseket, amelyek a jövőben további hatásköröket vinnének EU-szintre, az uniós intézményeknek be kell fejezniük a túlterjeszkedést.

Ugyancsak a képviselendő álláspontról beszélve emlékeztetett: az európai szabályokat mindenkinek be kell tartania. Úgy fogalmazott: nem fogadjuk el a kettős mércét, ahogyan azt sem, ha valakit azért kritizálnak, mert betartja a szabályokat.

A miniszter hangsúlyosan szólt az EU bővítésének jelentőségéről is.

Felidézte: 2015 volt az első év volt, amikor az új külügyi intézményrendszer már egész évben működött, és minden külgazdasági rekordot megdöntöttek. Ebből fakad az elvárás, hogy az idén is meg kell dönteni minden rekordot, erre reális esély is van, de csak az eddiginél is több munka árán – mondta Szijjártó Péter.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter arról beszélt: Közép-Európa elvárja, hogy komolyan vegyék, és partnerként tekintsenek rá. A varsói NATO-csúcstalálkozóra utalva úgy értékelt: a tanácskozás az európai együttműködés megerősödését hozta, és megerősítette, hogy egyetlen tagállam sem adhatja át a felelősséget.

A 2014 óta tartó orosz lépéseket egyfajta repedésként értékelte a biztonsági szerkezetben, ugyanakkor jelezte: az ország remélhetőleg nem akarja a NATO hitelességét aláásni. Hozzátette: pozitív agendát szeretnének megvalósítani, amihez a bizalom újjáépítését szolgáló orosz magatartás szükséges.
A lengyel politikus fontosnak nevezte, hogy a visegrádi csoport katonai gyakorlatokkal, védelmi együttműködéssel hozzájáruljon az európai és a régiós biztonsághoz.

Witold Waszczykowski szólt a brexitről is, és ezzel kapcsolatban azt sürgette: ne legyen tabu az EU jövőjéről beszélni. A reformról szóló tárgyalásokon „erős hanggal” szeretnének részt venni – folytatta –, nyitott, őszinte és elfogulatlan párbeszédet kell kezdeni, mert a megosztott Európa gyenge. Unortodox megoldás felé szeretnének haladni – összegzett a lengyel tárcavezető, aki azt is kiemelte: fel kell építeni a bizalom közösségét a polgárok, a tagországok és az intézmények között. Ehhez fontosnak ítélte, hogy Brüsszelben meghallják a nemzeti parlamentek hangját, és az Európai Bizottság kevésbé elfogult politikát folytasson.

A lengyel külügyminiszter a migrációval összefüggésben helyesnek nevezte a külső határok hatékony védelmére épülő politikát, és sikeresnek ítélte a keleti partnerséget is. A krízisekre adott rugalmasabb válaszok érdekében további fejlődésre van szükség az energiagazdálkodás és a közlekedési infrastruktúra területén, emellett szélesebb gazdasági kooperációt szorgalmazott.

Witold Waszczykowski azt is kiemelte: az uniós költségvetést úgy kell kialakítani, hogy a növekedést szolgálja, ne az EU-s forrásokra támaszkodást erősítse.

Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter beszédében kifejtette: az emberek Csehországban is aggódnak, folyamatos bizonytalanságban élnek. Valami alapvetően megváltozott a világban az elmúlt években, a korábban jellemző magabiztosság, stabilitás érzése eltűnt – vélekedett. Hozzátette: a politikusok és a diplomaták munkája is megváltozott, gyakorlatilag állandó tűzoltásból áll.

Úgy vélte, a kormányzás ki nem mondott feltételezésekre alapul, amelyek szerint minden válságot meg lehet oldani, és az európaiak nagyon magabiztosak e tekintetben. Lehet, ez az oka annak, hogy a kormányokat azzal vádolják, nem tudják megoldani a migrációs válságot, nem tudják megvédeni az embereket a globalizáció hatásaitól – magyarázta. Közölte: lehet, hogy jogos ez a kritika, de lehet, hogy alaptalan elvárásokra épül.

A cseh diplomácia vezetője szerint a következő időszaknak alapvetően a döntésekről kell szólnia. A legfontosabb feladat a brexit után az európai projekt stabilitásának biztosítása, a brexitet pedig egy radikális intézményi változás előjelének kell tekinteni – vélekedett.

Lubomír Zaorálek szerint az Európai Bizottságnak elfogulatlannak és szavahihetőnek kell lennie, a kompromisszumot és az egységet kell képviselnie, de jelenleg nem ez a jellemző. A feladat az európai egység helyreállítása a mostani bizalmatlansággal szemben – közölte.

A cseh külügyminiszter a V4-ről azt mondta: bebizonyosodott, hogy ez az együttműködés hasznos eszköz az érdekeik előremozdítására, különösen a menekülthelyzetet illetően.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter előadásában arról beszélt, hogy a V4 tagjai együtt sokkal többet tudnak elérni, és a válság szorosabbra fogta az együttműködésüket.

Emlékeztetett: országa tölti be az EU soros elnöki pozícióját, és bár az elnökségi program nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy minden problémára megoldást talál, ösztönzi a pragmatikus megközelítést és a konkrét célok kitűzését. Össze kell fogni Európát, meg kell hallgatni az embereket, hogy az ő valódi gondjaikkal foglalkozhassanak. Emellett fontos a fenntartható migrációs és menekültpolitika a schengeni rendszer keretében, valamint Európa globális szerepvállalásának erősítése – mondta.

A szlovák külügyminiszter a brexitet illetően közölte: olyan szoros kapcsolatban kell maradni Nagy-Britanniával, amennyire csak lehetséges, és nem maradhat fenn túl sokáig a jelenlegi bizonytalan helyzet. Ugyancsak lényeges, hogy ne jöjjenek létre új törésvonalak Európában – tette hozzá.

Miroslav Lajcák úgy látta, az EU előtt két lehetőség áll: vagy az emberek igényeire reagál, vagy végleg válságba sodródik. Nem lehet hagyni, hogy tovább erősödjön az euroszkepticizmus, mert az EU a megoldás, nem a probléma – vélekedett.