Magasan jegyezve – ezért gondoltak Orbán Viktorra lehetséges ENSZ-főtitkárként

Messze nincsen jelenleg szó arról, hogy Orbán Viktor a Lendvay utcai irodáját a New York-i ENSZ-székház 38. emeleti dolgozószobájára cserélhetné. De idehaza és külföldön is hullámokat vetett, hogy a többszörös miniszterelnök neve fél évvel az áprilisi választások után olyan komoly nemzetközi tisztséggel kapcsolatban vetődött fel, mint a világszervezet januártól megüresedő főtitkári posztja. A volt magyar kormányfő előtt nem eddigi politikája tűnik a legnagyobb akadálynak, hanem két potenciális vétó mellett az, hogy az ENSZ-ben erős szokásjog a földrajzi térségek rotációjának elve, és eddig legalábbis nem európai új főtitkárban gondolkodtak a Biztonsági Tanács tagjai.

Orbán Viktor António Guterres jelenlegi ENSZ-főtitkárral Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: AFP

Tesszük ehhez hozzá: miközben a washingtoni, pekingi és moszkvai döntéshozókat Orbán az EU-n belüli csatározásai alighanem kevéssé foglalkoztatták, nagy figyelmet keltett a kormányfő 2024. júliusi – a magyar uniós elnökség elejére időzített – meglepetéskörútja, amikor is békemissziója keretében előbb Volodimir Zelenszkij ukrán, majd Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz látogatott el, végül Donald Trump amerikai elnököt is felkereste úgy, hogy előtte a NATO-csúcsot is megjárta.

Futballnyelven szólva: Orbán Viktor lát a pályán. Nemcsak keresztény, konzervatív, patrióta politikát folytat Magyarországon, de előre látta, mivel jár a 2015-ös migrációs válság, tisztában van a világ erőközpontjaival, nem azt mondta, Nyugat helyett Kelet, hanem Nyugat és Kelet. A külföldi útjai is ezt bizonyítják

– teszi hozzá Kiss Rajmund nagykövet, diplomáciai szakértő, akitől szintén azt kérdeztük: a volt kormányfő milyen kvalitásaira gondolhatott az, akiben először merült fel a főtitkári jelölés ötlete. „A Trumphoz kötődő MAGA-mozgalom jó jelöltnek tartja Orbán Viktort; indoklásukban a migrációval, a civil szervezetekkel és a sajtóval kapcsolatos politikáját, valamint az intézményi konfliktusokban szerzett tapasztalatát emelték ki”, írta laptársunk, a Világgazdaság.

Kiss Rajmund diplomáciai szakértő. Forrás: MCC

Orbánról az ellenségei sem állítják, hogy ne tudna nagy stratégiákban gondolkodni, valamint ne keresett volna fel kormányfősége húsz éve alatt rengeteg kisebb országot is, ahol szintén megismerhették őt. Mindeközben a világot az elmúlt években két nagy konfliktuszóna elhúzódó háborúi sújtják, és nem látszik, hogyan, mikor lehetne lezárni őket. Orbánt Trump meghívta az általa életre hívott Béketanácsba is.

Hogyan döntenek? 

Orbán Viktor szempontjából kedvezőnek tűnik, hogy a leendő főtitkár kiválasztásának folyamata ha nem is feneklett meg, de jelenleg nehézségekbe ütközött. Az elmúlt hónapokban New Yorkban a Biztonsági Tanács tagjai – amely az öt állandó tag (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország) vétójoga mellett majd egy személyt javasol a közgyűlésnek elfogadásra – meghallgatásokat és próbaszavazásokat tartott, de ezek során egy konszenzusos jelölt sem emelkedett ki a többiek közül. Egyesek vissza is léptek. Szinte biztosan állíthatjuk továbbá, Orbán Viktorral ellentétben egy sincs közöttük, aki a jelenlegi amerikai, francia, kínai és orosz elnök személyes ismerőse lenne – és akkor még csak az állandó BT-tagok vezetőit említettük. A megméretésen indulók közül a legismertebb név Michelle Bachelet egykori chilei elnök volt, akit hazája mellett Brazília és Mexikó jelölt, de az új, jobboldali chilei vezetés megvonta a támogatást a baloldali politikustól, akit amerikai vétó is fenyegetett, végül visszalépett. A most is versenyben lévők közül az utóbbi hónapokban Rebeca Grynspan, az ENSZ-fórumokon komoly tapasztalattal rendelkező volt Costa Rica-i alelnök emelkedett ki – Chile mellett Costa Rica is fejlett demokrácia –, de azért nem elég meggyőzően – kevésbé, mint húsz éve Ban vagy egy évtizede Guterres. Noha a patthelyzethez közeli állapot mellett informálisan egy-egy európai nevet is bedobnak már – lássuk be, sem Nikolaj Mladenov bolgár exkülügyminiszter, sem Sigrid Kaag volt holland kormányfőhelyettes neve nem Orbánéval egy szinten rezonál a világpolitikában –, a fentebb említett két hivatalos jelölt személye is mutatja: elsősorban az e vonatkozásban 35 éve mellőzött latin-amerikai–karibi térségből keresnek új főtitkárt, mégpedig szintén elsősorban nőt. (Jelölték időközben Lána Zaki Nuszejbe palesztin származású egyesült arab emírségekbeli diplomatát is.) 

Rebeca Grynspan. Fotó: Europress/AFP/ Charly Triballeau

Couloir diplomácia 

 A jelenlegi hivatalos jelölejt közül hárman mindkét feltételnek megfelelnek. Itt jutunk az egyik legfőbb akadályhoz, ami bármilyen európai jelöltaspiráns előtt áll: ha nincs is kőbe vésve, a világ 193 országát tömörítő ENSZ-ben erős szokásjog az egyes régiók rotációja. Ban és Guterres két évtizede után nem véletlenül nem volt kelet-ázsiai vagy európai próbálkozó. Ezzel és Orbán Viktor nevének felvetésével kapcsolatban az orosz külügyminiszter-helyettes a múlt hét elején figyelemre méltó nyilatkozatot tett.

Az elv nem hivatalos, de létezik. Ennek megfelelően ezúttal a latin-amerikai és karibi államok képviselőjének kell betöltenie a főtitkári posztot. Ha kimerülnek a jelöltek kiválasztásának lehetőségei e régióból, akkor megnézzük, merre haladjunk tovább

– mondta Alekszandr Alimov, hozzátéve, hogy akár latin-amerikai államok is jelölhetik Orbánt főtitkárnak, mivel egy adott országnak nem feltétlenül kell a saját állampolgárát jelölnie. De azt is világossá tette, sem országa, sem az Egyesült Államok, sem Kína nem állít formálisan jelöltet, tehát ezt valaki másnak kell helyettük megtennie.

Mindenesetre érkezett egy erősebb orosz nyilatkozat is időközben. Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergia-vállalat, a Roszatom első embere szerint Orbán Viktor vagy a hivatalosan is jelölt Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség argentin főigazgatója jó főtitkár lenne országa szempontjából. 

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója.Fotó: AFP

Egy rövid, pár hónapos 1945–46-os időszakot leszámítva a vétójoggal rendelkező tagok még soha nem adtak ENSZ-főtitkárt. Ismét csak szokásjog alapján nem is jelölnek – legalábbis hivatalosan. De diplomaták körében közismert: a világszervezet költségvetésének mintegy 44 százalékát finanszírozó amerikai–kínai–orosz trojka anyagilag és politikailag is igen befolyásos – Washington ebből mintegy 22, Peking 20, Moszkva pedig két százalékot ad.

Viszont sok lúd disznót győzhet, és a világ országainak zömét adó fejlődő államok a New York-i „folyosói”, azaz couloir diplomáciában most úgy érzik, az ő valamelyik emberük van soron. A BT tíz jelenlegi nem állandó tagja közül márpedig hét fejlődő ország (köztük két latin-amerikai), a továbbiak Dánia, Görögország és Lettország. Az állandó tagokkal együtt tizenötös grémiumban a sikeres jelöltnek legalább kilenc támogató szavazatot kell szereznie, vétó nélkül.

De a múlt héten Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter azt jelezte a párizsi szenátusban: országa nem támogatja Orbán Viktor jelölését. 

Ez lenne Párizs utolsó szava? 

Deák Dániel elemző Facebook-posztjában úgy értékelte: 

A nyilatkozat ugyan még nem formális vétó, de egyértelmű politikai elutasítás.

ELEMZŐK MONDTÁK

Nagy Attila Tibor

Ha Orbán Viktorból tényleg ENSZ-főtitkár lesz, onnantól kezdve Magyar Péter miniszterelnöknek nehezebb lesz a bukott Orbán-rendszert „bűnöző”, „bűnszervezet” jelzővel ellátni és Orbánt szidalmazni. Persze meg lehet próbálni, de az ENSZ-főtitkári tisztség a nemzetközi diplomácia egyik legrangosabb pozíciója, és az annak betöltőjét folyamatosan kritizálni magyar miniszterelnöki székből kissé furcsa, vagy legalábbis szokatlan lenne. És volna ennek emberi oldala is: Magyar Péter legyőzött ellenfele váratlanul magasra jutna a nemzetközi politikában. A miniszterelnöknek most van miért izgulnia. De a Fidesznek is főhetne a feje, mi lesz vele Orbán nélkül. Persze azért várjuk ki, lesz-e ebből az egészből bármi is.

Nógrádi György

Oroszország és Kína támogatná, de az amerikai politika kiszámíthatatlan, lehet, hogy Trump jelöli Orbánt, mert jó volt a személyes viszonyuk. A britek és a franciák viszont emberi számítás szerint megvétóznák: korábban élesen szemben álltak Orbán Viktorral és a Fidesz politikájával, ami miatt a volt kormányfő megválasztásáról szóló értesülés inkább rövid időre uralhatja a nemzetközi híreket, mert rádiók, televíziók felkapják, mintsem tényleges kinevezéshez vezethet. Én erre ma, ha fogadnom kellene, egy százalékot tennék 99 ellenében. Annak a valószínűsége, hogy a jelenlegi helyzetben egy kis ország volt miniszterelnökét megválasszák, konvergál a nullához.