Kis ország jelöltje az élen az ENSZ-főtitkári versengésben

Rebeca Grynspan megválasztása két vonatkozásban is újdonságot jelentene.

Fotó: Europress/AFP/ Charly Triballeau

Miután az elmúlt tíz évben európai, előtte tíz évig pedig a dél-koreai Ban Ki Mun személyében ázsiai diplomata töltötte be a posztot, e két földrészről ezúttal jelöltek sincsenek. 

A többségük most latin-amerikai (a perui Javier Pérez de Cuéllar, azaz 1991 óta nem adott Latin-Amerika – sőt az egész amerikai földrész – ENSZ-főtitkárt), és szép számmal vannak közöttük nők is, mégpedig előkelő helyen. 

Az informális első próbaszavazás után az első helyen tíz támogató vokssal 

Rebeca Grynspan közgazdász, a közép-amerikai Costa Rica volt alelnöke áll.

Róla nemrég azt írtuk, a világszervezet intézményrendszerét szintén a jelöltek közül ő ismerheti belülről a legjobban, jelenleg az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciáját vezeti, de számos más fontos tisztséget is betöltött, főtitkárhelyettes is volt már. A kis, ötmilliós Costa Rica demokratikus országnak számít. 

Hírportálok megjegyzik: Grynspan holokauszttúlélők leszármazottja, ami abból a szempontból is érdekes, hogy még soha nem volt zsidó hátterű ENSZ-főtitkár, ahogy egyébként nő sem töltötte be a posztot.

Szoros verseny 

Még kisebb ország, Guyana jelöltjeként szerény életrajza dacára a második helyen áll kilenc támogatással Guyana jelöltje, aki egyben a legfiatalabb (52 éves) pályázó. Carolyn Rodrigues-Birkett országa külügyminisztere volt, jelenleg ENSZ-nagykövet.

A harmadik, legalábbis egyelőre az argentin Rafael Gross (hét támogatás), aki 2019 óta áll a mostanában elsősorban az iráni nukleáris program nyomán ismert, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség élén. 

A többiek közül esélyes lehet még az egyaránt hat-hat támogatást kapott Michelle Bachelet vagy Macky Sall. Érdekesség, hogy egyikük sem a hazájának a jelöltje. 

Előbbi két ciklusban Chile baloldali elnöke volt, majd az ENSZ emberjogi főbiztosaként tevékenykedett. Őt most két, baloldali vezetésű latin-amerikai ország, Brazília és Mexikó látná szívesen a térségükből az ENSZ élén, saját hazája viszont a jobboldali, patrióta elnök, José Antonio Kast hatalomra jutása óta már nem támogatja.  

Michelle Bachelet. Fotó: Europress/AFP/Raul Bravo

Szintén viszonylag ismert – Afrika-szerte mindenképpen – Sall, aki 2012 és 2024 között tizenkét éven át töltötte be Szenegál elnöki tisztét, előtte pedig kormányfő volt. Őt hivatalosan Burundi jelöli.

Feladat lesz bőven

Két évtizede, Kofi Annan távozása óta nem volt olyan ENSZ-főtitkár, aki világpolitikai ügyekben valamekkora ellensúlyt tudott volna képezni a nagyhatalmak vezetőivel szemben. Guterres utódjától a tagállamok most azt várják, „rázza fel” a szervezetet, miközben hajtson végre reformokat a bürokrácia és a szervezeti párhuzamosságok csökkentésére. 

Az informális — majd később formális — szavazások mellett a főtitkár kiválasztásában nagy szerepe lehet az ENSZ-ben jól ismert „folyosói diplomáciának”, lobbizásoknak, olyan árukapcsolásoknak, amelyek értelmében a támogató ország is kap cserébe valamit, illetve az olyan, nagy finanszírozó hatalmak befolyásának mint az Egyesült Államok.  

Borítókép: Rebeca Grynspan (Fotó: CHARLY TRIBALLEAU / AFP)