Bírálták a túlzott politikai befolyás kockázatát is, vagyis azt, hogy a Független Közmédia Testületben 3 plusz 3 főt jelölne a kormánypárt és az ellenzék, míg a szakmai szervezeteknek csupán 3 fő jutna, valamint az, hogy a tervezet több ponton nem rendez kellő pontossággal fontos intézményi és jogi kérdéseket. A konzervatív szervezet szerint előbb az új, független testületeknek kellene létrejönniük, és csak ezt követően lenne indokolható a régi vezetés megszűnése.
Átláthatatlanul kinevezett szakmai vezető
A törvénymódosítás kihirdetése után megszűnt a médiatanács elnöke, Koltay András és a testület tagjai, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezetője, Altorjai Anita, továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, Papp Dániel vezető tisztségviselői megbízatása.
Majd egyeztetés nélkül, átláthatatlanul és pártpolitikai alapon Horváth P. András ügyvédet nevezték ki a közmédia ideiglenes szakmai vezetőjének.
A közmédia állandó vezetését nyílt pályázat útján választja ki az új Független Közmédia Testület, amit a kulturális minisztérium ígérete szerint egy társadalmi és szakmai párbeszéd előz meg. A tárca akkori közleménye szerint a következő hónapok célja, hogy az RTL-től igazolt Grósz Juditnak, a közmédiáért felelő miniszter biztosnak a koordinációjával megvalósuljon a társadalmi és szakmai párbeszéd.
Alig egy nappal Horváth kinevezése után a Telex arról írt, hogy az új vezető átvilágításába kezdett a közmédiánál, valamint magához rendelte az összes sajtómegkeresést, mindenki másnak megtiltva bármiféle kapcsolattartást. Ezután pedig megkezdődött a tiszás leszámolási hullám a közmédiában, mivel sorra rúgták ki a meghatározó arcokat, többek között Császár Attila díjnyertes riportert is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!