Ókovács ugyanakkor a meghibásodás lehetséges hátteréről is megosztotta a véleményét. Kifejtette, hogy a nyári és őszi, kilencvennapos átvilágításhoz kapcsolódóan a minisztérium megvonta aláírási jogát, és
szerinte a karbantartási szerződések lehívásának ütemezett engedélyezése is elmaradt.
Úgy vélte, ha ezek a feltételek másként alakulnak, talán a mostani hiba is megelőzhető vagy javítható lett volna.
„A belenyúlás garanciális karbantartások időrendjébe, pénzügyi szerkezetébe sosem vezet jóra” – fogalmazott, ugyanakkor azt is elismerte, hogy nem tudja pontosan, mi történt a meghibásodáskor. A korábbi főigazgató kizárta, hogy a technikai személyzet hibázott volna, és felidézte:
az elmúlt tizenöt évben mintegy négyszáz Diótörő-előadást játszottak le problémamentesen, nemcsak Magyarországon, hanem a velencei La Fenice operaházban is.
Ókovács arra is kitért, hogy az esetleges felelősségre vonást megelőző politikai vádakat nem tartja megalapozottnak. Ironikusan megjegyezte: az előadás elmaradásának idején ő maga nem is tartózkodott az Operaházban, hanem lánya szalagavató bálján vett részt.
Húsz nappal a főigazgató menesztése után
A vasárnapi események politikai hátterét Deák Dániel is felidézte. Mint rámutatott, éppen húsz nappal korábban, november 2-án jelentette be Magyar Péter az Országgyűlésben, hogy Tarr Zoltán kulturális miniszter azonnali hatállyal menesztette Ókovács Szilvesztert. A döntést a tárca az intézmény átvilágítása során feltárt szabálytalanságokkal indokolta. A minisztérium akkori közleménye külön kitért az előadásokra is, és leszögezte: „Az intézkedés a Magyar Állami Operaház előadásait nem érinti.”
























