A kommunista diktatúra elleni felkelés hangulatát ragadja meg az a két győri fénykép is, amelyen egy fiatal férfi Rákosi Mátyás kisméretű mellszobrát akasztja lámpavasra a tanácsháza előtt. A diktatúra jelképei a forradalom napjaiban országszerte az évek alatt felgyülemlett keserűség és megaláztatás célpontjaivá váltak. A felvétel jól érzékelteti, hogy a szabadság kivívásának igénye nem pusztán politikai követelésekben, hanem a kommunista rendszer szimbólumainak elutasításában is megmutatkozott.

A budapesti harcok emlékeit a lyukas zászlóval díszített, zsákmányolt szovjet harckocsikon álló felkelők, a szétlőtt épületek, a páncéltörő ágyúk roncsai és az ideiglenes sírok felvételei idézik fel. A képeken a csatatérré vált Corvin köz és a Nagykörút környéke éppúgy megelevenedik, mint a forradalom utáni menekülés: a nyugati határra érkező magyarok, a vöröskeresztesek segítsége és a traiskircheni tábor kerítése mögött várakozó emberek.
Anders Engman 1992-ben ismét Budapestre látogatott, és tizennégy nagyítást ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
Munkásságát 2006-ban a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel ismerték el. A mostani kiállítás a múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága együttműködésében, a stockholmi magyar nagykövetség korábbi tárlatának budapesti adaptációjaként valósult meg.
A 1956-os eseményeket megörökítő szabadtéri kiállítás 2027. január 10-ig látogatható a Múzeumkertben, hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között.
























