A londoni City és a V4-ek: közös álláspontok

London megőrizné globális vezető szerepét pénzügyi központként.

A City képviselője arra is kitért: Európában többen úgy látják, hogy Nagy-Britanniának meg kell fizetnie annak az árát, hogy a kilépés mellett döntött. Ez szerinte súlyos hiba lenne. Nem szabad hagyni, hogy az unióban a politika akadályozza a közös gazdasági érdekeket, hiszen Nagy-Britannia a világ egyik legnagyobb gazdaságaként feltétlenül fontos kereskedelmi partner marad az unió számára – fogalmazott. Leszögezte: olyan tárgyalási kimenetelben reménykedik, amely nem arról szól, hogy a 27 országosra szűkülő EU nyertesen kerüljön ki a brexitből, a briteket viszont megbüntessék, demonstrálják velük szemben, hogy veszítettek a kilépéssel. A tagországok lakosságának is az kedvez, ha a tárgyalások mindkét fél számára kölcsönösen előnyös, win-win helyzetet eredményeznek.

Browne meggyőződése szerint Magyarországon és a közép-európai térség más országaiban egyértelműen ezt a megoldást támogatják. Reményét fejezte ki, hogy ezek az országok sikeresen hallatni is fogják a hangjukat az unióban a brexit-tárgyalások során.

A City képviselője beszélt arról is, hogy az Egyesült Királyságnak az EU elhagyása ellenére nagyon komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy minél szorosabb szövetségben maradjon az EU-val, nemcsak pénzügyi szempontból, hanem más területeken is, például biztonságpolitikai vagy kulturális szempontból. A City nyitottan áll az unión belüli munkaerőmozgáshoz is – tette hozzá, elismerve ugyanakkor, hogy Nagy-Britannián belül országos szinten vannak aggodalmak a migráció okozta kulturális változásokkal, a munkaerő-beáramlás jelentette nyomással és talán legnagyobb mértékben a bevándorlás méretével kapcsolatban. Miközben a legtöbb uniós ország a lakosság stagnálásával küzd, Nagy-Britanniában magas a bevándorlás gerjesztette népességnövekedés – emlékeztetett.

Kérdésre válaszolva Browne úgy vélekedett: az euróövezeten kívüli országok számára fennáll a kockázat, hogy elszigeteltebbnek kell érezniük magukat, ha a közös pénzt sajátként használók közé szintén nem tartozó Nagy-Britannia elhagyja az EU-t. Így ugyanis már az uniós gazdaság mintegy 90 százalékát az euróövezeti országok adják majd, ez pedig komoly egyenlőtlenség. Véleménye szerint bizonyosan lesznek olyan országok is, amelyek vezetői elérkezettnek látják majd az időt annak sürgetésére, hogy teljesen egységes valutaunióvá fejlesszék a 27-eket, és lehetőség szerint minden tagország csatlakozzon az euróövezethez. Ez abból a szempontból is kockázatot jelenthet Magyarország számára, hogy föderálisabb, még inkább integrált, további szabályok közé szorított térség irányába terelné az EU-t, ami – meglátása szerint – a mai magyar politikával nehezen összeegyeztethetőnek tűnik.