A londoni City és a V4-ek: közös álláspontok

London megőrizné globális vezető szerepét pénzügyi központként.

Az MTI-nek adott interjúban Browne elmondta, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország után érkezett Magyarországra annak a látogatássorozatnak a keretében, amelyet az EU-tagállamokban folytat a brexit mellett állást foglaló júniusi brit népszavazást követően. Hozzátette, hogy a referendum nyomán a City számára is az vált a főtémává, milyen feltételeket tárgyalnak ki Nagy-Britannia kiválásához.

Jeremy Browne úgy ítélte meg, hogy a visegrádi csoport mind a négy országa rokonszenvet táplál Nagy-Britannia általános külpolitikai nézőpontjával, illetve azzal a hozzáállással, hogy az unión belül kisebb központosításra, a döntési jogkörök nagyobb mértékű megosztására van szükség, olyan közösségre, amelyben független nemzetállamok működnek együtt, és elkerülve azt, hogy a tagországokat olyan lépésekre kényszerítsék, amelyek értékítéletükkel ellentétesek, és egy szorosabb, föderatívabb konstrukció felé haladjanak.

Browne – aki Magyarországon az állami és a magánszektor magas rangú képviselőivel találkozott – elmondta, hogy a tagországokban tett látogatásain arról folytat egyeztetéseket, milyen megoldást lehetne találni a brexitről később kezdődő tárgyalásokon arra, hogy a kölcsönös előnyökön alapuló, újfajta viszony alakuljon ki London és az EU-ban maradó 27 tagország között. Tárgyalásainak központi eleme annak biztosítása, hogy a City a brit kilépést követően is megőrizze vezető szerepét, amelyet Európa globális pénzügyi központjaként tölt be.

Hangoztatta: az európai gazdaság haszonélvezője – és a brexit után is az maradna – annak, hogy a kontinensnek a City révén a világ legnagyobbjaival versenyezni tudó pénzügyi központja van. Hozzátette, hogy a többi EU-tagországban lévő pénzügyi központok nem képesek versenybe szállni olyan versenytársakkal, mint New York vagy a legnagyobb ázsiai gazdasági centrumok.

Jeremy Browne szerint a brexit egyik kockázata, hogy Európában a pénzügyi szolgáltatások kínálata szétdarabolódhat a kisebb központok között. Ez ártana az uniós gazdaságnak, mert nehezebbé tenné a vállalatok számára, hogy versenyképes kamatokkal vegyenek fel hiteleket, kedvező árfolyamokon tudjanak pénzt váltani, hogy a különböző pénzalapokban lévő vagyont versenyképes hozammal fektessék be, és kötvényeket is kellően jövedelmező kamatokkal tudjanak kibocsátani. Megismételte: minden félnek az az érdeke, hogy Londonban erős pénzügyi központ működjön.

A City képviselője arra is kitért: Európában többen úgy látják, hogy Nagy-Britanniának meg kell fizetnie annak az árát, hogy a kilépés mellett döntött. Ez szerinte súlyos hiba lenne. Nem szabad hagyni, hogy az unióban a politika akadályozza a közös gazdasági érdekeket, hiszen Nagy-Britannia a világ egyik legnagyobb gazdaságaként feltétlenül fontos kereskedelmi partner marad az unió számára – fogalmazott. Leszögezte: olyan tárgyalási kimenetelben reménykedik, amely nem arról szól, hogy a 27 országosra szűkülő EU nyertesen kerüljön ki a brexitből, a briteket viszont megbüntessék, demonstrálják velük szemben, hogy veszítettek a kilépéssel. A tagországok lakosságának is az kedvez, ha a tárgyalások mindkét fél számára kölcsönösen előnyös, win-win helyzetet eredményeznek.

Browne meggyőződése szerint Magyarországon és a közép-európai térség más országaiban egyértelműen ezt a megoldást támogatják. Reményét fejezte ki, hogy ezek az országok sikeresen hallatni is fogják a hangjukat az unióban a brexit-tárgyalások során.

A City képviselője beszélt arról is, hogy az Egyesült Királyságnak az EU elhagyása ellenére nagyon komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy minél szorosabb szövetségben maradjon az EU-val, nemcsak pénzügyi szempontból, hanem más területeken is, például biztonságpolitikai vagy kulturális szempontból. A City nyitottan áll az unión belüli munkaerőmozgáshoz is – tette hozzá, elismerve ugyanakkor, hogy Nagy-Britannián belül országos szinten vannak aggodalmak a migráció okozta kulturális változásokkal, a munkaerő-beáramlás jelentette nyomással és talán legnagyobb mértékben a bevándorlás méretével kapcsolatban. Miközben a legtöbb uniós ország a lakosság stagnálásával küzd, Nagy-Britanniában magas a bevándorlás gerjesztette népességnövekedés – emlékeztetett.

Kérdésre válaszolva Browne úgy vélekedett: az euróövezeten kívüli országok számára fennáll a kockázat, hogy elszigeteltebbnek kell érezniük magukat, ha a közös pénzt sajátként használók közé szintén nem tartozó Nagy-Britannia elhagyja az EU-t. Így ugyanis már az uniós gazdaság mintegy 90 százalékát az euróövezeti országok adják majd, ez pedig komoly egyenlőtlenség. Véleménye szerint bizonyosan lesznek olyan országok is, amelyek vezetői elérkezettnek látják majd az időt annak sürgetésére, hogy teljesen egységes valutaunióvá fejlesszék a 27-eket, és lehetőség szerint minden tagország csatlakozzon az euróövezethez. Ez abból a szempontból is kockázatot jelenthet Magyarország számára, hogy föderálisabb, még inkább integrált, további szabályok közé szorított térség irányába terelné az EU-t, ami – meglátása szerint – a mai magyar politikával nehezen összeegyeztethetőnek tűnik.