Dolgozók százait bocsátotta el a török munkaügyi minisztérium

Két hónap alatt mintegy 100 ezer embert menesztettek vagy függesztettek fel állásából.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot és az általa kiépített hálózatot teszi felelőssé az összeesküvésért. Az incidens óta a mozgalom tagjai és támogatói ellen országszerte nyomozások kezdődtek. A vizsgálatok a haderő mellett főként a rendőrséget, a csendőrséget, a parti őrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a médiát érintik. Törökországban két hónap alatt mintegy 100 ezer embert menesztettek vagy függesztettek fel állásából.

Müezzinoglu elmondta: 319 ember esetében továbbra is zajlik az eljárás, 383 főt pedig visszahelyeztek munkakörébe.

A miniszter korábban jelezte: a tárca a közeljövőben az 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezetre vonatkozóan is elindítja az átvilágítási folyamatot.

A török biztonsági erők és a PKK között két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok Délkelet-Törökországban, az összecsapásokban azóta a biztonsági erők közel 700 tagja és több mint 7000 kurd lázadó vesztette életét.

Napközben elfogatóparancsot adtak ki az egyik isztambuli bíróság 100 alkalmazottja ellen. A gyanúsítottak állítólag kapcsolatban állnak Gülen hálózatával. A rendőrség a rajtaütés során néhányukat már előállította, valamint átvizsgálta az érintettek irodáit és számítógépeit.

A görög menekültügyi hivatal első fokon elutasította a törökországi puccskísérlet után Görögországba szökött nyolc török katona egyikének menedékkérelmét – mondta el a dezertőrök ügyvédje.

A görög hatóságok emellett „megtagadták két másik katona kérelmének megvizsgálását”, mert elégtelennek találták indoklásukat, „a többi öt esetében pedig még várjuk a döntést” – jelezte Sztavrula Tomara ügyvédnő.

Az ügyvéd szerint csütörtökön a bíróság „légből kapott következtetések miatt” utasította el egyik ügyfele kérelmét. Tomara szerint a görög hatóságok arra hivatkoztak, hogy a szökevény részt vett a Recep Tayyip Erdogan török elnök hatalmának megdöntésére tett július 15-ei sikertelen kísérletben.

A törvény szerint a férfi tizenöt napon belül fellebbezhet a döntés ellen, és Tomara jelezte, hogy ezt meg is teszik. Az ügyvédnő emellett kérni fogja a hatóságokat, hogy vizsgálják felül a két másik katona ügyében hozott döntésüket.

A katonák tagadják, hogy részt vettek volna a sikertelen puccskísérletben, és elmondták: azért nem akarnak hazatérni, mert Törökországban veszélyben van az életük. Ankara a nyolc szökevény kiadatását követeli Görögországtól, de Athénnak előbb döntenie kell menedékkérelmükről.