Fehéroroszország nyit a Nyugat felé

Húsz év óta először került be ellenzéki politikus a minszki parlamentbe.

Egy, de az is lehet, hogy két ellenzéki jelölt is bejut a 110 fős fehérorosz törvényhozásba. Egyikük, a mindenképpen „első fecskének” tekinthető Anna Konopackaja a konzervatív liberális Egyesült Polgári Párt színeiben mérette meg magát, s győzte le körzetében egyebek mellett az első női elnökjelöltet, a 2015-ben indult Tatyjana Korotkevicset. Később a hírek már arról szóltak, hogy a minszki terület egy másik körzetében is ellenzéki győzelem született, ahol az akadémia nyelvtudományi intézetének tudományos munkatársa, a patrióta színezetű Belarusz Nyelvi Társaság nevű szervezet helyettes vezetője, Jelena Aniszim diadalmaskodott. A parlamentben természetesen továbbra is elsöprő többségben vannak az országot 1994 óta irányító Alekszandr Lukasenko támogatói, akiket az ellenzék szerint maga a hatalom jelölt ki e feladatra. Új, valójában Lukasenko győzelmeként értékelhető szín volt a vasárnapi választásokon az is, hogy az ellenzék ezúttal nem bojkottálta a szavazást. Az államfő ezek után aligha veszi a szívére, hogy ellenzéke nem ismeri el az egyébként magas, több mint 74 százalék feletti részvétel mellett zajló választás eredményét.

Lukasenko azért sem kesereghet, mert pragmatikus pávatáncának első eredményét már a választások előtt learathatta. Az Oroszország és maga között pufferzónát építő Európai Unió e szándék jegyében engedélyezte, hogy Fehéroroszország is élvezhesse az Európai Beruházási Bank jótékony tevékenységét. A befektetéseknek köszönhetően erősödhet a magánszektor, javulhat az infrastruktúra, s a remények szerint középtávon erősödhet a gazdaság teljesítménye is. Az utóbbi időben megnövekedett gazdasági problémái miatt folyamatosan a Nemzetközi Valutaalap és az Eurázsiai Bank hiteleire váró Minszk az uniós pénzcsapok megnyílása mellett azt is elkönyvelhette, hogy az EU nem hosszabbítja meg a 170 kitiltott személlyel, köztük az elnökkel szembeni szankciókat.