A tartományi választási bizottság 21 óra után közzétett részeredményei alapján az első helyen a tartományban különböző koalíciós összetételben 1994 óta – 2006 óta a CDU-val – kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) végezhet a szavazatok 30,4 százalékával, ami 5,2 százalékpontos csökkenés a legutóbbi, 2011-ben tartott Landtag-választáson elért 35,6 százalékhoz képest.
A második helyen a 2013-ban alapított AfD áll 21,2 százalékkal. A párt így a kilencedik tartományi törvényhozásba kerül be a 16 tartományból álló Németországban.
A harmadik a CDU 19,3 százalékkal, ez 3,7 százalékpontos csökkenés eddigi legrosszabb eredményéhez, a 2011-ben szerzett 23 százalékhoz képest.
A negyedik helyre a Baloldal kerülhet a 12,8 százalékkal az egykori NDK területén fekvő tartományban. A keletnémet állampárt utódszervezete és nyugati baloldali tömörülések egyesülésével alakult párt támogatottsága csökkent a legnagyobb mértékben, eredménye 5,6 százalékponttal marad el a 2011-es 18,4 százaléktól.
A Zöldek támogatottsága ugyan jóval kisebb mértékben, a 2011-ben elért 8,7 százalékhoz képest 4 százalékponttal süllyedt a részeredmények szerint, de a 4,7 százalékos eredmény azt jelenti, hogy a párt elbukik az 5 százalékos bejutási küszöbön és búcsúzhat a Landtagból. Így Mecklenburg-Elő-Pomeránia lehet az első tartomány, ahol a Zöldek nincsenek jelen a törvényhozásban.
Várhatóan kiesik a Landtagból a széles körben neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) is, amely a szavazatok 3,1 százalékát szerezhette meg, 2,9 százalékponttal elmaradva a 2011-es 6 százaléktól.
A vezető lapok hírportáljain este megjelent első kommentárok Angela Merkel kudarcát és az AfD sikerét emelik ki. Például a Die Welt című konzervatív lap azt írta, hogy a mecklenburg-elő-pomerániai választás után „Merkel ellenfelei előjönnek a fedezékből”.
A Spiegel Online hírportál A tiltakozó szavazók győzelme címmel közölt elemzést, amely szerint a vasárnapi szavazás iránymutató, azt jelzi, hogy a választók „súlyosan megbüntetik a néppártokat” – a CDU-t és az SPD-t –, az AfD pedig végképp megveti a lábát az ország keleti részén, az egykori NDK területén. Hozzátették: a CDU számára az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv valósult meg, és az eredmény még akkor is „összeomlást” jelent, hogy Mecklenburg-Elő-Pomeránia a maga 1,33 milliós választásra jogosult polgárával nemigen számít a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
A liberális Der Tagesspiegel Angela Merkel kancellárságának vége? címmel közölt kommentárt, amely szerint a választási eredményben annak is van szerepe, hogy a félelem a tavalyi menekülthullám megismétlődésétől az AfD-hez tereli az embereket. Így a 2017 szeptemberében tartandó Bundestag-választásig az lehet az egyik legfőbb politikai kérdés, hogy meg tudja-e akadályozni Angela Merkel menedékkérők újabb tömegeinek beáramlását. Ha ez nem sikerül, kancellárságának még a választás előtt vége lesz – jósolja a berlini lap.
Egy másik fővárosi újság, a baloldali Berliner Zeitung szerint a kezdetben az euróövezeti válság berlini kormányzati kezelésével való elégedetlenségre építő AfD tavaly „ügyesen váltott”, most már nem az euró a témája, „választóit egyes-egyedül az idegenektől való félelemmel mozgósítja”, a javasolt megoldása pedig a bezárkózás.
Az AfD szavazói „nem is egy valóban létező pártra szavaznak, hanem a tiltakozást választják és egy hangulatot”, hiszen az AfD „ideális felületet kínál a düh, a csüggedtség, a háttérbe szorítottság érzete és mindenekelőtt a félelem kivetítésére” – írta a Berliner Zeitung.
