Donald Trump egy kampánygyűlésen arról beszélt, hogy mik volnának az első teendői elnöki hivatalba lépése első napján. Mint fogalmazott, összehívná tábornokait, és egy egyszerű utasítást adna nekik: harminc napon belül nyújtsanak be egy tervet az Iszlám Állam legyőzésére.
A Politico amerikai hírportál szerint az elnökjelölt ezzel akaratlanul is arra utalt, hogy nincs terve a dzsihadista szervezet legyőzésére, miközben választási kampánya során mindeddig azt állította, hogy van ilyen terve, csak nem akar róla beszélni, nehogy az Egyesült Államok ellenségeinek a kezére játsszon.
A New York-i ingatlanmágnás júniusban elhárította a Fox News amerikai televízió egyik műsorvezetőjének azon próbálkozásait, hogy szóra bírja az elnökjelöltet „holtbiztos” tervéről. Trump mindazonáltal ragaszkodott ahhoz, hogy van egy módszer az Iszlám Állam gyors és hatékony legyőzésére.
Trump bírálói – köztük Hillary Clinton demokrata jelölt – szerint kérdéses, hogy egyáltalán rá lehet-e bízni az amerikai külpolitika irányítását az üzletemberre. Augusztus elején ötven ismert republikánus külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő, köztük George W. Bush egykori kormányzatának néhány tagja nyílt levelet tett közzé, azt állítva, hogy Donald Trump elnöksége kockázatot jelentene az amerikai nemzetbiztonságra. A levélben sokak bírálatait megismételve egyebek mellett azt kifogásolták, hogy Trumpnak nincs tapasztalata.
Ezt ellensúlyozni látszik annak a 88 nyugalmazott tábornoknak és admirálisnak a nyílt levele, amelyben Trumpot biztosítják támogatásukról. A volt katonai vezetők ezt egyebek mellett azzal indokolták, hogy csakis olyasvalaki hajthatja végre az amerikai biztonságpolitikában szükséges változtatásokat, aki korábban nem vett részt a politika alakításában, és nincs felelőssége az Egyesült Államokat jelenleg veszélyeztető fenyegetések kialakulásában.
