Uniós útkeresés a pozsonyi csúcson

Túl sok a széttartó ötlet és elképzelés, kevés konkrétum születhet.

A törésvonalak márpedig az ismert témák mentén húzódtak Pozsony előtt is. Így szigorúbb, avagy megengedő bevándorláspolitika, európai hadsereg vagy csak katonai együttműködés, egyre több unió vagy a nemzetállamok elsőbbsége. Beszédes, hogy még a brexit módjáról is csak a tagországok kisebb hányada nyilvánított véleményt. Míg Párizs a britek gyors és kompromisszummentes kiválását szeretné, Merkel sokkal óvatosabb, és alapvetően a britekre hagyná, mennyire távolodnak el az EU-tól. Abban mindenesetre tegnap egyetértett a francia és a német fél, hogy világos jövőkép és pontos menetrend kell az uniónak.

Orbán Viktor sem véletlenül utazott el a török–bolgár határhoz szerdán, és látogatta meg bolgár kollégáját, Bojko Boriszovot. Az úttal a miniszterelnök egyszerre hívta fel a figyelmet a külső uniós határok megerősítésének és az EU egyik legszegényebb országa megsegítésének kérdésére. Paolo Gentiloni olasz védelmi miniszter pedig egyenesen egy közös európai védelmi övezet létrehozását sürgette. Tegnap a szintén Bulgáriában tartózkodó Áder János köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy az EU legfőbb feladata a hitelesség visszaszerzése, hogy megakadályozza az uniós intézményekbe vetett bizalom további csökkenését. Robert Fico szlovák kormányfő, a mai találkozó házigazdája röviden annyit mondott elöljáróban, azt szeretné, ha sikerülne megmutatni, hogy az Európai Unió életképes.

Úgy gondolom, a britek kilépés melletti döntésének legfontosabb tanulsága az, hogy többet kell tennünk az európai identitás megteremtéséért. Amely azonosságtudat nem a már meglévő identitásaink helyébe lép, hanem kiegészíti és segíti azokat – írja publicisztikájában Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a mai pozsonyi csúcs előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a 24 évesnél fiatalabb brit szavazók közel háromnegyede Nagy-Britannia EU-ban maradása mellett tette le a voksát. – Ők az Erasmus-generáció, vagyis olyan fiatalok, akiknek teljesen természetes, hogy szabadon utazhatnak a tagállamok között, hogy más kultúrákat fedezhetnek fel – fogalmazott Navracsics Tibor.