Uniós útkeresés a pozsonyi csúcson

Túl sok a széttartó ötlet és elképzelés, kevés konkrétum születhet.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek találkozója előtt már tegnap irányt adva álláspontjának Orbán Viktor az Andrássy-egyetemen arról beszélt, olyan nemzedékre van szükség, amely pontosan tudja, hogy vannak olyan kérdések, ahol több Európára, és vannak olyanok, ahol több nemzetállamra van szükség. A miniszterelnök szerint a nyugati multikulturalista elit értetlenül nézi, hogy van néhány ország, köztük Magyarország is, amely nem gondolja, hogy minden bajunkra automatikus megoldás a még több Európa, ez a nézeteltérés pedig gyakran vezet vitákhoz a család, a migráció, a kereszténység alkotmányban rögzítése vagy az iszlám kapcsán.

Az Európai Parlament tegnap Strasbourgban találóan emlékeztette a ma Pozsonyban összegyűlő politikusokat a tennivalók sokaságára és a migránskérdés körüli megosztottságra. Ugyanis míg az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az Európán belül Olaszországból és Görögországból szétosztandó menedékkérők számát 54 ezerrel csökkentsék, és helyettük törökországi szíreket lehessen ideiglenesen áthelyezni, ebbe az uniós képviselők nem mentek bele, és leszavazták a javaslatot. (MN)

Orbán Viktor az utóbbi napok pengeváltásai után utazhat Pozsonyba, tegnap például Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke bírálta egy interjúban, szerinte a magyar miniszterelnök elzárkózik a menekültválság közös, európai uniós megoldásától.

Van egy nagy probléma a ma a szlovák fővárosban tartandó európai uniós csúcstalálkozóval. Az, hogy Nagy-Britannia távolmaradása miatt ez valójában nem csúcs, emiatt az itt születő döntések nem kötelező érvényűek. Ennek tudatában az uniós vezetők már jó előre kijelentették, Pozsony nem a nagy horderejű döntésekről, hanem a lehetőségek áttekintéséről, az iránykeresésről szól majd, lassan három hónappal a britek uniós kilépéséről döntő népszavazás után. Az ezzel kapcsolatos ijedtség elmúlt, de Theresa May brit kormányfő távolmaradása így is érzékletesen mutat rá, hol vannak Európa törésvonalai, s milyen témákat kell kibeszélni.

Mindenesetre nagyon sűrű napokon vannak túl az uniós politikusok, tegnap Párizsban Francois Hollande francia államfő fogadta Angela Merkelt, aki két hete még Varsóban a lengyel kormányfővel és a többi visegrádi ország vezetőjével kezdte egyeztetéseit. A német kancellár ezelőtt Prágában még külön is tárgyalt a cseh vezetéssel. Athénban a múlt héten viszont az úgynevezett mediterrán klub hat országa egyeztetett, annak jeleként, hogy az unió déli államai nem feltétlenül úgy vélekednek Európa jövőjéről, mint a németek.

A törésvonalak márpedig az ismert témák mentén húzódtak Pozsony előtt is. Így szigorúbb, avagy megengedő bevándorláspolitika, európai hadsereg vagy csak katonai együttműködés, egyre több unió vagy a nemzetállamok elsőbbsége. Beszédes, hogy még a brexit módjáról is csak a tagországok kisebb hányada nyilvánított véleményt. Míg Párizs a britek gyors és kompromisszummentes kiválását szeretné, Merkel sokkal óvatosabb, és alapvetően a britekre hagyná, mennyire távolodnak el az EU-tól. Abban mindenesetre tegnap egyetértett a francia és a német fél, hogy világos jövőkép és pontos menetrend kell az uniónak.

Orbán Viktor sem véletlenül utazott el a török–bolgár határhoz szerdán, és látogatta meg bolgár kollégáját, Bojko Boriszovot. Az úttal a miniszterelnök egyszerre hívta fel a figyelmet a külső uniós határok megerősítésének és az EU egyik legszegényebb országa megsegítésének kérdésére. Paolo Gentiloni olasz védelmi miniszter pedig egyenesen egy közös európai védelmi övezet létrehozását sürgette. Tegnap a szintén Bulgáriában tartózkodó Áder János köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy az EU legfőbb feladata a hitelesség visszaszerzése, hogy megakadályozza az uniós intézményekbe vetett bizalom további csökkenését. Robert Fico szlovák kormányfő, a mai találkozó házigazdája röviden annyit mondott elöljáróban, azt szeretné, ha sikerülne megmutatni, hogy az Európai Unió életképes.

Úgy gondolom, a britek kilépés melletti döntésének legfontosabb tanulsága az, hogy többet kell tennünk az európai identitás megteremtéséért. Amely azonosságtudat nem a már meglévő identitásaink helyébe lép, hanem kiegészíti és segíti azokat – írja publicisztikájában Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a mai pozsonyi csúcs előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a 24 évesnél fiatalabb brit szavazók közel háromnegyede Nagy-Britannia EU-ban maradása mellett tette le a voksát. – Ők az Erasmus-generáció, vagyis olyan fiatalok, akiknek teljesen természetes, hogy szabadon utazhatnak a tagállamok között, hogy más kultúrákat fedezhetnek fel – fogalmazott Navracsics Tibor.