Akkor működik jól a Duna partján élők emlékezete, ha a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig mindent magába foglal – jelentette ki a kormányfő, megjegyezve, hogy 2001-es létrejöttekor az intézmény „arra volt hivatott, hogy helyreállítsa a német és a magyar kultúra közötti korábbi szövetséget”, amely a második világháború után megbomlott.
A szakadás két oka között említette a magyarországi németek kitelepítését, amely kapcsán azt tanulhatjuk meg, hogy „a magyar politikának semmilyen morális, faji vagy osztályalapon, sem közvetve, sem közvetlenül nem szabad támogatnia olyan megoldásokat, amelyek emberek ki- és betelepítésével, megnyomorításával, kifosztásával járnak”.
Másik okként pedig azt említette Orbán Viktor, hogy 1945 után „Németországgal együtt Közép-Európa is szét lett szakítva”, a vasfüggöny mögé kényszerült magyar polgárokat pedig elzárták a fejlődéstől, amiből „az adódik, hogy az a kapcsolatrendszer, amely hibátlanul működött a második világháborút megelőzően, hosszú szétszakítottság után a rendszerváltás után kellett volna, hogy összeforrjon”.
Szavai szerint „ez sikerült is, de nem tudott nyom nélkül összeforrni” a két térség, így ma „a nyugati multikulturalista európai elit – jelenleg legalábbis – értetlenül nézi, hogy azok az országok, amelyeknek a polgárai évtizedeken keresztül harcoltak a hitükért, a nemzeti létükért a kommunizmus alatt, ma az uniós politikai porondon az európai polgári életforma multikulturalisták szerint régi vágású változatát képviselik”.
Ez az elit „értetlenül nézi, hogy van néhány ország, köztük Magyarország is, amely nem gondolja, hogy minden bajunkra automatikus megoldás a még több Európa”, ez a nézeteltérés pedig gyakran vezet vitákhoz a család, a migráció, a kereszténység alkotmányban rögzítése vagy az iszlám kapcsán.
Hozzátette: ma ez az egyetem arra hivatott, hogy „bebizonyítsa keresztény, nemzeti és európai álláspontunk létjogosultságát”, és ha ezt értelmiségi módon meg tudja tenni, kihúzhatja az említett nézeteltérések méregfogát.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „múlhatatlanul szükség van” Budapesten egy német nyelvű egyetemre, amely azért is jöhetett létre, mert „nagyvonalú személyek vezették az akkori kormányokat”.
Hangsúlyozta: a Duna völgye évszázadokon át egyszerre jelentette „a nyugati polgári gondolkodáshoz és értékrendhez vezető kaput, és jelentette azt a felvonulási útvonalat, amelynek a mentén haladva az éppen aktuális iszlám kalifátus rajtunk átgázolva Európába igyekezett”.
Masát András, az intézmény rektora az eseményen arról beszélt: másfél évtizede és ma is az az általa vezetett egyetem feladata, hogy hidat verjen a dunai térségben, a folyamatosan bővülő képzési kínálatban részt vevő diákok pedig fontos tudományos és szellemi hálózatot alkotnak. Közép-Európában és Közép-Európáért oktatjuk a hallgatókat – fogalmazott.
Európa intézményeinek nincs minden történelmi kérdésre megoldásuk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem jubileumi ünnepségén. Ez alól egy kérdés jelent kivételt, a béke kérdése, ami viszont a legfontosabb – tette hozzá.
Az ünnepségen tartott pódiumbeszélgetésen Orbán Viktor arról beszélt: Európa célja mindig is a béke volt, ami 71 éve – a délszláv háborúktól eltekintve – megvalósult, ugyanakkor az az igény nem, hogy ne ismételjük meg „a második világháború után bekövetkezett »balesetet«, hogy Európa sorsáról nem az európaiak döntenek, hanem az amerikaiak és az oroszok”, hiszen Ukrajna sorsában ma is ez a két állam játszik döntő szerepet.
További problémaként említette, hogy a világgazdaság súlyának a csendes-óceáni térség felé tolódása közben sikerüljön megőrizni Európa korábbi súlyát e területen, miközben nem világos, hogyan kezeljük a kontinens népességfogyásának problémáját.
Az Európai Unió ezek közül jószerével egyikre sem talált eddig választ, leszámítva a béke kérdését, ami viszont a legfontosabb – jegyezte meg a miniszterelnök, aki szerint az EU-ra azért van szükség a jövőben is, hogy ezt az egyszer már elért eredményt megtartani, gondolkodva közben a többi történelmi problémáról.
Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök, a Német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa úgy vélekedett: míg a világban sokfelé háború és elnyomás van, Afrikától a Közel-Keleten át Ázsiáig, Európában, amely korábban „a háborúk kontinense” volt, sikerült békét teremteni és szabadságot. Míg jelenleg gyakran csak a problémák vannak előtérben, valójában a szabadság és a béke jelentik az európai integráció lényegi elemét. A Montánuniótól az Európai Unióig vezető út az európai politikai eliteknek köszönhető, amelyek megtanulták az előző évszázadok tragikus eseményeiből a tanulságokat levonni. Fel kell azonban tenni a kérdést, hogy egy „mindig szorosabb unióra” kell-e törekedni, egy európai szövetségi államra – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a különböző nemzeti tapasztalatokat és identitásokat.
A brexit után 27 tagúvá váló unió tagállamainak össze kell tartania és továbbvinnie az alapító atyák által meghatározott alapértékeket, mint például a szabadság, mert ezek különböztetik meg az EU-t más tömörülésektől – mondta Heinz-Peter Bahr, Németország budapesti nagykövete. Európa jövőjéről gondolkodni kell, s ez nem jelenti azt, hogy nem szabad vitatkozniuk a tagállamoknak, de lehetőség szerint működőképes kompromisszumra kell jutni. Európai összetartás nélkül egy tagállam sem tudja megállni a helyét a globális versenyben – húzta alá. Kiemelte, hogy több mobilitásra van szükség a fiatalkori munkanélküliség csökkentése érdekében és innovációra. Lehetséges különböző „sebességgel” haladniuk a tagállamoknak és „kísérletezniük” az integráción belül, de közös célnak kell maradnia az EU erősítésének – jelentette ki.
Ausztriának is erős érdeke az integráció fenntartása és előrevitele – hangsúlyozta Ralph Scheide osztrák nagykövet a német–osztrák–magyar alapítású egyetemen. Kifejtette: a szabadság, a biztonság s ezek mellett a jogállamiság és a demokrácia is az alapértékek közé tartoznak. Itt, Európa szívében továbbra is együtt kell munkálkodni ezek megőrzése érdekében, és éppen ezeknek az országoknak fontos feladata még több alakító erőt felmutatni – húzta alá. Úgy vélte: a határellenőrzés nélküli schengeni térség és az euró mellett az Erasmus-program az egyik legfontosabb vívmánya az európai integrációnak, mert megkönnyíti a fiatalok közötti érintkezést és az oktatási intézmények közötti mobilitást Európában.
A résztvevők a jubileumhoz kapcsolódóan eszmét cseréltek a transznacionális oktatási projektekről is. Erwin Teufel, Baden-Württemberg volt miniszterelnöke (Német Kereszténydemokrata Unió-CDU) úgy vélekedett, a szövetségi berendezkedésű Németországban az oktatási rendszernek meg kell őriznie regionális és tartományi jellegzetességeit, amellett, hogy vannak feladatok, amelyek nemzetállamok feletti kapacitást igényelnek.
Heinz-Peter Bahr hangsúlyozta: a fiatalok innovációs képességére, kreativitására építeni kell, jobban be kell őket vonni Európa jövőjének alakításába, és ezek legjobb terepét az egyetemek és más oktatási intézmények jelentik, amelyeket nézete szerint „innovációs laboratóriumokká” kell tenni.
Rapph Scheide ebben a vonatkozásban kiemelte, hogy az Andrássy egyetemnek sok hallgatója van a délkelet-európai térségből is, és ezért az egyetemet alapító országoknak felelőssége, hogy az említett régió országait támogassák.
Edmund Stoiber azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Magyarországtól a migrációs kérdés feletti vita miatt esetleg támogatásokat vonjanak meg és ez az Andrássy egyetemet is érintheti, kijelentette: az egyes országok szuverenitását és egyedi identitását tiszteletben kell tartani. Példaként a Wolfgang Schüssel osztrák kancellár idején az Osztrák Néppárt és a Jörg Haider elnökölte Osztrák Szabadságpárt koalíciókötésére adott európai elszigetelési kísérletet említette, ami – mint mondta – „rosszul sült el” és nem használt az európai közösségnek. Ugyanígy nagyon óvatosan kell bánni a lengyel alkotmánnyal is – mondta.
