Vegyi fegyverekkel ölt gyerekeket a szudáni kormány

Az Amnesty International megrázó jelentése szerint gyerekekre is dobtak vegyi anyagot.

Műholdfelvételek, több mint 200, túlélőkkel készített interjú, több tucat megrendítő fotó és szakértői vélemények mutatják be a csecsemőket és gyerekeket ért borzalmas sérüléseket.

„A támadások brutalitására és kiterjedtségére nagyon nehéz szavakat találni. Az általunk a vizsgálat során megismert képek és videók sokkolóak: egyiken egy kisfiú éppen felsikolt a fájdalomtól a halála előtt; sok képen gyerekek láthatóak hólyagokkal és léziókkal. Néhányan képtelenek voltak levegőt venni, vagy vért hánytak” – mondta Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója.

„Nehéz lenne megfelelően ábrázolni ezeknek a vegyi anyagoknak a valódi pusztítását, amikor a bőrrel érintkeznek. A vegyi fegyverek alkalmazását évtizedek óta tiltják, mert az általuk okozott szenvedés mértéke semmilyen körülmények között nem igazolható. Az a tényt, hogy a szudáni kormány rendszeresen ilyen fegyvereket vet be a saját állampolgárai ellen, nem lehet a szőnyeg alá söpörni, azonnali lépésekre van szükség.

A túlélők és az őket segítők vallomásai alapján az Amnesty International becslése szerint 200-250 ember halt meg a vegyi fegyverek miatt, sokan közülük – ha nem legtöbben – gyerekek voltak.

A több száz túlélőn órákkal, napokkal később jelentkeztek a vegyi fegyverek okozta tünetek: gasztrointesztinális rendellenességek, köztük vér kihányása és hasmenés; megkeményedő, megváltozó színű majd leeső hólyagok és kiütések a bőrön, szemészeti problémák, időnként teljes vakság és légzési nehézségek, a jelentések szerint ezek okozták a legtöbb ember halálát.

Egy húszas éveiben járó nőt egy, a falujára dobott mérgező felhőt eregető bombából származó repesz sebesített meg. Ő és a csecsemője beteg lett, hat hónappal később sem múltak el még a tüneteik.

„Amikor a bomba földet ért, lángnyelveket, majd fekete füstöt láttam... Azonnal hányni és szédülni kezdtem...A bőröm sem normális. Még mindig többször fáj a fejem, akkor is, ha beveszek gyógyszert... A gyerek sem javul... felpuffadt... hólyagok és sebek vannak a testén... Azt mondták, hogy majd jobban lesz... de nem lett így.”

Egy másik harmincas nő éppen otthon volt a gyerekeivel a falujában Burróban, amikor a támadás bekövetkezett. Az Amnesty Internationalnek azt mesélte, több bombát látott, amelyek először fekete, majd kék füstöt bocsátottak ki.

„Több bomba hullott a falura meg a környező dombokra... A legtöbb gyerekem beteg lett a füsttől... A bombázáskor lettek betegek... Hánytak, és hasmenésük volt... Rengeteget köhögtek... A bőrük színe is megváltozott, mintha leégtek volna.”

Sok áldozat azt mondta, hogy nem kaptak gyógyszert, és csak só, lime és helyi gyógynövények keverékével kezelték őket.

Egy férfi megpróbált segíteni a falujában és a környéken élő a vegyi anyagoktól megsérült embereknek. Elmondása szerint 2003 óta segít Jebel Marrában a konfliktus áldozatainak, de ilyet még soha nem látott.

A támadást követő egy hónapon belül tizenkilencen haltak meg az általa segítettek közül, köztük gyerekek. Haláluk előtt mindegyikük bőre elváltozott. Nagyjából felük sebei zöldre változtak, a többiek bőre leesett, és gennyedző hólyagok jelentek meg a helyükön.

A vegyi fegyvereket tartalmazó bombákat repülőkről és rakétákról juttatták célba. A túlélők nagy része elmondta, hogy a bomba vagy rakéta robbanása után füst borított el mindent, amelynek színe 5-20 perc alatt megváltozott. A legtöbbjük szerint először sötét volt, majd egyre világosabb lett a füst. Mindegyikük szerint a füstnek mérgező szaga volt.

Az Amnesty International kikérte két független vegyifegyver-szakértő véleményét. A bizonyítékok alapján mindketten arra jutottak, hogy az áldozatok hólyaghúzó harci vegyületekkel érintkeztek: mustárgázzal vagy lewisittel (szerves arzénvegyület, specifikusabban egy arzin származék. Az Egyesült Államokban és Japánban gyártották tüdő irritatív, hólyaghúzó hatású vegyi fegyverként.)

„A mostani vegyifegyver-támadásokra utaló bizonyítékok nemcsak az újabb mélypontot jelentik a szudáni kormány dárfúri civilek emberi jogai ellen elkövetett gaztetteinek sorában, de a nemzetközi közösség teljes semmibevételét is jelentik” – mondta Tirana Hassan.

„Vegyi fegyvereket bevetni háborús bűncselekmény. Az általunk gyűjtött bizonyítékok hitelesek, és jól jellemzik a rezsimet, amely szándékosan támadja a saját civiljeit Dárfúrban, anélkül hogy egy kicsit is tartana a nemzetközi szankcióktól.”

A vegyifegyver-támadásokra egy átfogó katonai offenzíva keretében került sor, amelyet januárban indított a szudáni kormány Jebel Marra térségében a Szudáni Felszabadítási Hadsereg/Abdul Wahid (SLA/AW) ellen, amelyet katonai konvojok és civilek elleni támadásokkal gyanúsítanak.

A műholdképek alapján az Amnesty International meg tudja erősíteni, hogy 171 falut romboltak le vagy szenvedett károkat az elmúlt nyolc hónap alatt. Az esetek túlnyomó többségében nem voltak ellenséges fegyveres csoportok a támadások helyszínein.

„Felperzselt földek, tömeges nemi erőszak, gyilkosságok és bombázások – ezeket a háborús bűncselekményeket követték el 2004-ben Dárfúrban, amikor a világ ráébredt, mi is történik. A régió ebben a katasztrofális helyzetben ragadt 13 éve, a helyzet csak annyit változott, hogy most már senki sem figyel oda” – mondta Tirana Hassan.