Akik le akarták vetni az elnyomás láncait

„Hatvan évvel ezelőtt a magyarok fellázadtak az elnyomás ellen.”

Biden egyebek között kiemelte: hatvan évvel ezelőtt a magyarok fellázadtak az elnyomás ellen, kevés fegyverrel, de annál nagyobb bátorsággal és vaskemény elszántsággal mentek utcára, hogy kiköveteljék maguknak a szabad embereknek járó minden jogot és az igazságot, és esküvel fogadják, hogy nem lesznek többé rabok.

„Miközben rémisztő volt, hogy az első reményteli mozgalmat eltaposták a szovjet tankok, a magyarok bátorságára és áldozatvállalására felfigyelt a világ, egész nemzedéket ragadott magával, s nemcsak Magyarországon, hanem szerte Kelet- és Közép-Európában, mindazon népek körében, amelyek a vasfüggöny csapdájába szorulva éltek” – szól az amerikai alelnök levele, amelyet a nagykövetség diplomatája olvasott fel. Joe Biden szerint „1956 története ihlető volt később is mindazok számára, akik le akarták vetni magukról az elnyomás láncait, és végül, harminchárom évvel később, a magyar nép és Európa szabadságának visszaállításához vezetett.”

Az amerikai alelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországnak döntő szerepe volt a határbontásban és a keletnémetek átengedésében Ausztria felé, s ezzel felgyorsította a régió szovjet uralmának végét.

Biden fontosnak tartotta utalni arra is, hogy karrierje kezdetétől személyesen is elkötelezte magát Magyarország fejlődése mellett. Kiemelte, hogy az elmúlt néhány évtizedben Magyarország és az Egyesült Államok együtt munkálkodott a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok biztosításának érdekében, s Magyarország tapasztalatai demokráciára áhítozó más országokat is megihlettek az elnyomás és az autokrácia elleni küzdelmükben.

A nagykövetség ünnepségén Szemerkényi Réka nagykövet vetített képes előadással idézte fel az elmúlt napok 1956-ra emlékező washingtoni rendezvényeit, majd levetítették Elvis Presley fellépését a híres Ed Sullivan műsorában, amelyben a forradalom leverését követően a rock királya Magyarország megsegítésére szólított, és elénekelte a Peace in the Valley (Békesség a völgyben) című híres gospelt. Köszöntőjében a magyar nagykövet a szüleire és 1956-ot megszenvedett nagyszüleire is emlékezett.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára rövid beszédet mondott, melyben a hazánkat és az Egyesült Államokat összekötő közös értékeket hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az 1956-osok álma ma már valóság. Leszögezte: „az 1956-ban elszenvedett vérontás nem volt hiábavaló, akkor és mi kezdtük el azt a folyamatot, amely a berlini fal és a kommunista rendszerek összeomlásához vezetett”. Hangoztatta: „Magyarország ma szabad és demokratikus ország, szövetségünk a NATO-val létfontosságú, gazdasági kapcsolataink az Egyesült Államokkal hihetetlenül gyorsan fejlődnek”. Szabó László egyúttal megköszönte két amerikai politikusnak, Dennis Rossnak és Marcy Kapturnak, hogy szeptemberben az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán kétpárti határozati javaslatot fogadtak el a kongresszusban.

Az ünnepségen részleteket mutattak be Andrea Lauer Rice, a Magyar–Amerikai Koalíció alelnökének Memory Project nevű munkájából, amelynek lényege, hogy videóvallomásokban örökítik meg Amerikában élő ’56-osok emlékeit. Levetítették a Tennessee-ben élő, félig magyar, idén télen magyar állampolgárságot szerzett Desmond Child zeneszerző Halld, Magyarország című, az 1956-os évfordulóra írt dalát.

Emlékezett a múltra Tóth Imre, a Nagy Imre-kormány Egyesült Államokban élő tagja is. „Nagyon intenzív időszak volt, ott voltam a rádiónál, a Parlamentben, és olyan szerencsés voltam, hogy egyetlen golyó sem ért” – mondta. Leszögezte, hogy nem is az események menetéről szólna, hanem inkább arról, hogy a magyar nép akkor, azokban a vérzivataros napokban mennyire együtt volt. „Az összetartozás érzése fantasztikus volt” – jelentette ki szinte könnyes szemmel.

Tóth Imre azt is felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt közös kerekasztal-beszélgetésen vett részt Szergej Hruscsovval, Nyikita Hruscsov egykori szovjet vezetőnek az Egyesült Államokban oktató fiával és Dwight D. Eisenhower korábbi amerikai elnök fiával. „Hruscsov fia elmondta, hogy apja nagyon aggódott, mert tudta, hogy a magyarok szabadságharca hatalmába keríthet más kelet- és közép-európai országokat is, ezért – hogy példát is statuáljon – úgy döntött, hogy kétezer tankot küld Magyarországra. De a magyar szabadságharcosok, köztük tizennégy éves gyerekek is, Molotov-koktélokkal vették fel a harcot a szovjet tankok ellen.”

Az 1956-os megemlékezés a Csík zenekar muzsikájával zárult.

Az ünnepség után Szabó László az MTI-nek elmondta: rendkívüli érzés volt azt látni, hogy mintegy háromszáz ember volt jelen a megemlékezésen, köztük tucatnyi 1956-os magyar is. Kivált felemelőnek tartja azt, hogy 1956 emléke az Egyesült Államokban, elsősorban is az idősebb nemzedékek körében, talán még élőbb, mint Magyarországon. „Akik elmenekültek, talán nagyobb hazafiakká váltak itt, Amerikában, mint azok, akik otthon maradtak, s ezt megérezni, megtapasztalni hihetetlen érzés” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: üzenet haza is, hogy az amerikai magyaroknak mennyire fontos 1956 és emléke, és mennyire fontos nekik az is, hogy Magyarország ma mit képvisel.

„Azt tapasztaltam, hogy az amerikai magyaroknak fontos, hogy Magyarország megmaradjon nemzetállamként, és komolyan vegye azt, hogy az Európai Unión belül is erős nemzet maradjon, a maga identitásával, történelmével, hagyományaival, kultúrájával” – szögezte le az MTI-nek Szabó László.