Előzetesen egyetértettek abban a szakértők, hogy az Iszlám Állam utolsó iraki erősségének ostroma hetekig, sőt akár hónapokig is elhúzódhat. Mint fogalmaztak, sok függ a terroristák moráljától, hogy hajlandók-e házról házra visszavonulva, utolsó csepp vérükig védelmezni a várost, ahol Abu Bakr al-Bagdadi 2014-ben kikiáltotta „kalifátusát”. Nos, egyelőre úgy tűnik, hogy a terroristák bátorsága megkopott az elmúlt években. Először arról érkeztek ellentmondó jelentések, hogy al-Bagdadi az elsők között menekült el – ezt hitelt érdemlően nem lehet bizonyítani –, azután pedig egy amerikai tábornok beszélt arról, hogy az Iszlám Állam helyi vezetői is felkötötték a nyúlcipőt. Ezeket a híreket igazolandó közben a világhálón olyan képek bukkantak fel, amelyeken az iraki és kurd fegyveresek női ruhába öltözött dzsihadistákat fogtak el.
Hiába szorongatják azonban több oldalról, az amerikaiak vezette koalíció támogatásával az Iszlám Államot, az ostrom neheze még csak most következik. A környező, gyéren védett falvak elfoglalása után a városi harc már alighanem keményebb dió lesz. Egyrészt a terroristák robbanó csapdákkal és öngyilkos merényletekkel nehezítik az előrejutást, másrészt ahogyan az félő volt, a civil lakosságot túszul ejtve, élő pajzsként használva fedezik magukat. További lassulást jelenthet a későbbiekben, hogy a város etnikai és vallási megosztottsága miatt az iraki kormányerők, pesmergák, felfegyverzett szunnita törzsek, síita milíciák és még ki tudja, hányféle csoportosulás egyesített rohama idővel szétforgácsolódik. Ez az óvatosság nélkülözhetetlen, a világhálón máris megjelent néhány olyan nehezen hitelesíthető, de aggasztó felvétel, amelyeken a felszabadító seregek civilnek tűnő szunnita lakosokat bántalmaznak, sőt végeznek ki kegyetlenül.
A civilek számára egyelőre nincs kiút a városból. Ha Moszulban maradnak, félő: vagy a harcok, vagy a mindenhol kémeket gyanító Iszlám Állam áldozataivá válnak. Ha az ostromlók által megnyitott folyosókat választják, szintén a menekülőkre leső terroristáknak és a bosszúszomjas felszabadítóknak teszik ki magukat. Ha pedig Szíria felé próbálkoznának, csak egyik poklot a másikra cserélnék.
Szíriában ugyanis semmivel sem kisebb a káosz. Aleppóban például hiába hirdettek „humanitárius tűzszünetet” – amit Vlagyimir Putyin tegnap egy nappal meghosszabbított –, tegnap tovább szóltak a fegyverek, amiért mindkét fél a másikra mutogatott. A kusza hatalmi viszonyokat pedig jól jelzi, hogy miközben Moszulnál a törökök által támogatott csapatok és az iraki kurdok egy célért harcolnak, ötszáz kilométerrel arrébb, Aleppónál már a török légierő mintegy 200 szíriai kurddal végzett.
