ENSZ-főbiztos: Háborús bűn Aleppó bombázása

Nagyon sokan rekedtek a városban, és rengeteg polgári áldozatot követelt eddig az ostrom.

Zeid Raad al-Husszein videokapcsolaton keresztül szólalt fel a világszervezet emberi jogi tanácsának ülésén. Aleppót mészárszéknek nevezte, és ismételten arra szólította fel a nagyhatalmakat, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket, és utalják Szíria ügyét a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé.

„Mindannyiunkat kísérteni fog a nemzetközi közösség kollektív tétlensége, amelyet a civilek megvédése és a vérontás megakadályozása ügyében tanúsít” – jelentette ki Husszein.

A tanács a nap folyamán várhatóan megszavaz egy határozatot, amely az aleppói visszaélések fokozottabb monitorozására szólít fel.

Paulo Pinheiro, a Szíriával foglalkozó ENSZ-bizottság vezetője pénteken azt mondta, hogy a testület folytatja az aleppói háborús bűnök dokumentálását, és arra kérte a Bassár el-Aszad vezette szíriai vezetést, hogy szolgáltasson információkat az erőszakcselekményekről.

Az egykor virágzó észak-szíriai metropoliszt hónapok óta hevesen támadják, s a lakosság helyzete mára katasztrofálissá vált. A szíriai rezsim mellett az orosz légierő is bombázza Aleppót. A körzetben csütörtökön életbe lépett az Oroszország által meghirdetett, naponta tizenegy órán át tartó „humanitárius tűzszünet”, amely vasárnapig lesz érvényben.

A szíriai kormány ugyan megnyitott egy folyosót a Kelet-Aleppót elhagyni kívánó felkelők és civil lakosság számára, sokan azonban nem mernek távozni, mert állítólag nem kaptak garanciákat arra, hogy a kormányerők nem veszik őket őrizetbe.

Még nem kezdődött meg a betegek és sebesültek péntekre tervezett kimenekítése Aleppó keleti részéből, mivel a hadviselő felek nem garantálják az akcióban segítők biztonságát – közölte később az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA).

Jens Laerke, az OCHA szóvivője elmondta, hogy a világszervezet a vasárnapig érvényben lévő tűzszünet ideje alatt százakat akar evakuálni a város ostrom alatt álló negyedeiből, továbbá élelmiszert és más segélyszállítmányt akar a rászorulóknak eljuttatni. A biztonsági garanciák azonban még hiányoznak, és a mentőcsapatok eddig még nem tudtak a helyszínre menni – tette hozzá. „Folytatjuk a párbeszédet a konfliktus összes érintettjével, hogy haladjunk a tervünk végrehajtásával” – mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy „rendkívül bonyolult műveletről” van szó. Az AFP francia hírügynökség megjegyezte ugyanakkor, hogy a világszervezet csütörtökön még azt mondta: mind a szíriai kormány, mind pedig a felkelők teljes körűen biztosították a harcok leállításáról. Nagyjából 200 sebesült és beteg embert kell a lehető leghamarabb kimenekíteni a hónapok óta ostrom alatt álló Kelet-Aleppóból, ahol jelenleg 275 ezer civil és 6-7 ezer fegyveres felkelő él.

Hasszám Aala szíriai ENSZ-nagykövet a Reuters brit hírügynökségnek Genfben azt mondta, hogy a szíriai kormány már két nappal ezelőtt engedélyt adott a világszervezetnek az orvosi segítségre szorulók evakuálására. Mint mondta, a kormány buszokat és mentőautókat helyezett készenlétbe, de a betegek és sebesültek elszállítása azért nem történt meg eddig, mert a terroristák aknákkal és orvlövészekkel támadják a humanitárius folyosókat és átkelőhelyeket.

Mindeközben bekérették pénteken az orosz külügyi minisztériumba Alex Van Meeuwent, Belgium moszkvai nagykövetét, és bizonyítékokat adtak át neki arról, hogy a belga királyi légierő október 18-án Aleppó külterületén légi csapást hajtott végre – közölték az orosz fővárosban.

Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettes tájékoztatta a nagykövetet: Moszkvában értetlenséget vált ki az, hogy a belga fél „folyamatosan és kitartóan” tagadja a légi csapást, amelyben hat polgári személy életét vesztette, négy pedig megsebesült.

Tyitov egyben átadta a diplomatának azokat a dokumentumokat, amelyek az orosz fél szerint bizonyítják a belga harci repülők érintettségét Hasszadzsek kurd település bombázásában. Orosz részről elmondták, hogy a két F–16-os belga gép repülésének műszaki adatait korábban a védelmi minisztériumban átadták a belga nagykövetség katonai attaséjának is.

A belga védelmi tárca előzőleg tagadta a légi csapással kapcsolatos moszkvai állítást. Bejelentették, hogy az oroszoktól kapott, a repülőgépek azonosítására szolgáló számok nem egyeznek a belga légierőben szolgáló gépekéivel.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Jordániából szállt fel, és Szíria felett kétszer is tankolt amerikai üzemanyag-szállító repülőgépből a két szóban forgó belga gép. Orosz és szíriai rádiólokátoros adatokra hivatkozva a szóvivő percnyi pontossággal sorolta a gépek különböző manővereit, és jelezte azt is, hogy a belga repülők Irak felé hagyták el a szíriai légteret.

Konasenkov hozzátette, hogy az amerikai fél nem értesítette előre Oroszországot a belga repülők tevékenységéről.

Szerte a világon számos templom követi annak a helsinki lutheránus közösségnek a példáját, amely úgy döntött, naponta megkondítja harangjait az észak-szíriai Aleppóért vívott csata polgári halálos áldozatainak emlékére. A finn főváros kalliói evangélikus gyülekezete október 12-én – vagyis miután a tűzszünet lejártával fokozódni kezdett Aleppó felkelők uralta keleti részének bombázása – határozta el, hogy a gyászszertartásokhoz hasonlóan megkondítja a harangokat a szíriai városban dúló harcokban megölt civilekért. Nem sokkal később országszerte, majd egész Európában, sőt más kontinenseken is templomok százai álltak a kezdeményezés mögé.

A finnországi evangélikus egyház el is indított egy honlapot Harangok Aleppóért címmel, ahol felsorolják a szolidaritást vállaló közösségeket. Az oldal szerint mintegy húsz országból – köztük Magyarországról, sőt az Egyesült Államokból és Ausztráliából is – több mint ötszáz templom jelezte, hogy október 24-éig, az ENSZ napjáig mindennap félreveri a harangokat. 1945-ben ezen a napon lépett hatályba az ENSZ alapokmánya, amely megtiltja a tagállamoknak, hogy háborúzzanak. A vallási közösségek azt akarják elérni, hogy a szíriai rezsim és az orosz légierő hagyja abba Aleppó bombázását.