Feleslegessé válhat a cseh felsőház

A részleges szenátusi választáson csak 16 százalék ment el szavazni, ami negatív csúcs.

Milos Zeman köztársasági elnök szerint a szenátus lehetne ugyan a demokrácia biztosítéka, ahogy azt hívei állítják, ő nem biztos abban, hogy Csehországnak szüksége van a felsőházra. Bohuslav Sobotka kormányfő elutasította az elnök véleményét, szerinte a szenátus a cseh alkotmányrendben valóban a demokrácia biztosítéka, és esetleges megszüntetése problémákat okozhatna a jövőben. Milan Stech, a szenátus elnöke kijelentette: nem jó, hogy az államfő támadja az alkotmányos szerveket.

„Úgy látom, az embereknek mindegy, létezik a szenátus vagy sem, ha nem így lenne, akkor a választási részvétel magasabb lett volna. Sajnálom”

– nyilatkozta Milos Zeman a közszolgálati televízióban. Az elnök szerint megérett az idő arra, hogy érdemben megvitassák a témát. „Nem elég bírálni, megoldásokat kell keresni” – jelentette ki az államfő.

Megjegyezte: megoldás lehetne, ha bevezetnék a kötelező részvételt a választásokon.

„A demokratikus biztosítékok felszámolása a nyugodt időkben később, nehezebb időkben visszaüthet. Nem szabad tehát a szenátust megszüntetni, még ha ez most olyan népszerű is lenne” – reagált Zeman nyilatkozatára Sobotka egy Twitter-bejegyzésében.

„Van értelme a szenátusnak – mondta Milan Stech a CTK hírügynökségnek. – Bizonyította ezt a törvényjavaslatok jobbá tételén elvégzett szorgalmas és türelmes munkájával. Az esetek hatvan százalékában elismerték a képviselők, hogy a szenátus által javasolt módosítások érdemi változtatások. Az európai országok parlamenti felsőházainak többsége messziről sem ilyen sikeres” – indokolta álláspontját a szenátus elnöke. Leszögezte ugyanakkor: az államfőnek lehetnek kifogásai az egyes emberek ellen, de nem szabadna támadnia az alkotmányos intézményeket.

A parlament felsőháza szerepel Csehország 1992-ben kidolgozott alkotmányában. Éppen a szenátus szükségességét és szerepét megkérdőjelező viták miatt a testület azonban csak a kilencvenes évek végén alakult meg. Az alkotmányos intézmények közül a felmérések szerint a csehek legkevésbé a szenátusban bíznak, s a választási részvétel is mindig a szenátus esetében a legalacsonyabb.