Feloszlatta magát a macedón parlament

December 11-én tartanak előre hozott választást.

Az előre hozott választások feltétele az volt, hogy a négy legnagyobb párt egyetértsen: minden feltétel adott a majdnem két éve tartó belpolitikai válság megoldását célzó választások megtartásához.

A kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) és albán partnere, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), valamint az ellenzéki Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), és az Albánok Demokratikus Pártja (DPA) július közepén állapodott meg abban, hogy augusztus végéig kijelölik az előre hozott parlamenti választások időpontját. A december 11-i időpontban akkor állapodtak meg. Az előre hozott választás időpontját már kétszer halasztották el az idén, előbb április 24-ről júniusra, majd június 5-ről bizonytalan időre.

A parlamenti képviselők a törvényhozás feloszlatása előtt elfogadták az ország 2017-es költségvetését, amely 2,3 százalékos GDP-arányos gazdasági növekedést, valamint a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását célozza meg. A politikusok a választásoktól azt remélik, hogy megoldja a válságot, és biztos befektetési tereppé változtatja az országot.

A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszki akkori miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly az év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg a Zoran Zaevet, az SDSM elnökét. Ezt követően Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az utóbbi években több választáson is csalt és törvényellenesen hallgatta le több mint húszezer ember telefonját.

A válságot uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy előre hozott választást tartanak, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania.

Gjorge Ivanov macedón államfő áprilisban – a válságot kezelendő – kegyelemben részesítette a lehallgatási botrány érintettjeit. Az elnöki döntéssel nem értettek egyet sem a kormánypártok, sem az ellenzék, a heves tiltakozások és nemzetközi nyomás hatására végül az államfő a döntést visszavonta.

A választást korábban azért bojkottálta az ellenzék, mert szerintük elavult volt a választói névjegyzék, és a sajtó sem tájékoztatott kiegyensúlyozottan.