A szobrot még júniusban leplezte le az egyetem akkrai épületénél a két ország közötti szoros kötelék tiszteletére maga Pranab Mukherjee indiai elnök. De szeptemberben a professzorok hadat üzentek az alkotásnak, mondván, Gandhi rasszista volt, az egyetemnek pedig „legelsősorban” afrikai hősöket kéne a helyére tennie.
„Jobb a sarkunkra állnunk a méltóságunkért, mint megalázkodni a feltörekvő eurázsiai szuperhatalmak előtt” – írták, és idézeteket is csatoltak a petícióhoz, amelyekből szerintük kiderül, Gandhi felsőbbrendűnek látta az indiaiakat a fekete afrikaiaknál. Gandhi szerintük azért is rasszista, mert a kirekesztő kasztrendszer fenntartása mellett kampányolt.
A kormány a szobor áthelyezése mellé állt, különösképpen azzal az indokkal, hogy csak így tudja szavatolni a biztonságát és elkerülni az ellentéteket, ugyanakkor tiszteli Gandhit.
Gandhi egyébként 21 évig élt és dolgozott ügyvédként Dél-Afrikában, és megosztó figura volt a maga korában, bár erőszakmentes harca mintául szolgált a világ számos országában. Sőt az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetőire is hatással volt, akik harcba szálltak a dél-afrikai apartheid ellen.
Gandhinak Johannesburgban is van egy szobra, nem messze egykori ügyvédi irodájától; az apartheid elleni békeharc vezetője, Nelson Mandela által is nagyra becsült Gandhi szobra ellen már 2003-ban aktivisták tiltakoztak Dél-Afrikában.
Bírálói gyakran idézgetnek korai szövegeiből, amelyekben „kafírokként” hivatkozik a dél-afrikai feketékre. Szerinte a „pogány bennszülöttek a saját szintjükre húzzák le” az indiaiakat az európaiak szemében, akiknek az előítélete ellen küzdenek. A békeharcost egyébként hazájában is egyre többen kritizálják, főként a kasztrendszer átörökítése miatt – olyannyira, hogy vannak, akik egyenesen Gandhi buddhista gyilkosának akarnak szobrot emelni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!