Gorbacsov betiltaná a háborúkat

A nukleáris fegyverek és általában a háborúk betiltását sürgette hétfőn Mihail Gorbacsov.

Gorbacsov a politika és a diplomácia veteránjaihoz, a tudósokhoz, a szakértőkhöz és a nemzetközi közvéleményhez fordulva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az atomfegyvermentes világ „nem utópia, hanem elengedhetetlen szükségszerűség”. A nyolcvanéves, Nobel-békedíjas volt politikus szerint azért kell betiltani a háborút, mert nem képes megoldani az emberiség egyetlen globális problémáját sem.

„Ideje világosan és egyértelműen felvetni a kérdést: be kell tiltani a nukleáris fegyvert. Mi több: be kell tiltani a háborút!” – írta Gorbacsov a reykjavíki csúcs örökségéről tartott nemzetközi konferencia részvevőihez küldött üzenetében.

A nukleáris fegyverek megsemmisítésének szükségességét azzal indokolta, hogy véletlenül vagy rossz szándékkal, esetleg műszaki hiba folytán működésbe hozhatják ezeket az eszközöket. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek megsemmisítéséhez demilitarizálni kell a nemzetközi kapcsolatokat.

„Azokat a politikusokat, akik úgy gondolják, hogy a problémákat és a vitákat – akár végső esetben – erő alkalmazása révén meg lehet oldani, a társadalomnak meg kell tagadnia, távozniuk kell a porondról” – hangsúlyozta.

Gorbacsov véleménye szerint az elmúlt évek konfliktusainak nagy részét, így a jugoszláviait, az irakit, a líbiait és a szíriait diplomáciai úton, erő alkalmazása nélkül rendezni lehetett volna.

Kezdeményezésének valóra váltásához a volt szovjet vezető „a létező mechanizmusok – az ENSZ, a hágai Nemzetközi Bíróság, a konvenciók” megerősítését, szükség esetén pedig újak létrehozását javasolta.

Közös feladatként nevezte meg a nukleáris fegyverek számának további csökkentését, elterjedésük megakadályozását, a terrorizmus elleni harcot, az ökológiai katasztrófa elhárítását, a szegénység és az elmaradottság meghaladását, valamint sürgette e témák előtérbe állítását. „Erre a célra, erre a kötelezettségre állandóan emlékeztetnünk kell a világ vezetőit” – hangoztatta.

A nap folyamán Gorbacsov interjút adott a RIA Novosztyi hírügynökségnek, amelyben rámutatott, hogy összeomlott a Moszkva és Washington közötti kölcsönös bizalom. Sürgette, hogy a felek ismét kezdjenek átfogó tárgyalásokba, elsősorban a nukleáris problematikáról, és hogy figyelmüket ne csak a regionális problémákra korlátozzák.

„Úgy gondolom, hogy a világ veszélyes terület határához érkezett. Nem akarok konkrét receptet adni, de ki akarom jelenteni: meg kell állni. Fel kell újítani a párbeszédet” – nyilatkozott a volt szovjet vezető.

Október elején kiéleződtek a Moszkva és Washington közötti ellentétek. Az amerikai külügyi tárca közölte, hogy nem működik tovább együtt Oroszországgal a szíriai konfliktus ügyében, majd Vlagyimir Putyin orosz elnök felfüggesztette a katonai célból fölöslegessé vált, fegyverfokozatú plutónium hasznosításáról megkötött kétoldalú szerződés végrehajtását. Moszkva ezt követően leállította a nukleáris energetikai tudományos együttműködést. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Iszkander–M típusú rakétarendszert telepített a kalinyingrádi exklávéba, és jelezte, hogy fontolóra vette az egykor Kubában és Vietnamban működtetett szovjet-orosz katonai bázisok ismételt használatba vételét.

Gorbacsov és Reagan 1986. október 11-én és 12-én tárgyalt egymással Izlandon a hadászati támadófegyverekről. Noha egyetlen szerződést sem írtak alá akkor, a Szovjetunió és az Egyesült Államok a reykjavíki csúccsal zárta le a hidegháborút.