Az ENSZ fogyatékossággal élő személyekről szóló konvenciója – amit öt éve ratifikált az Európai Unió – előírja, hogy a tagállamoknak lépéseket kell tenniük a mozgássérültek egyenjogúságának biztosítása érdekében. Ám a munka elakadt, és biztos, hogy az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia sem tud áttörést hozni az ügyben. A probléma gyökere, hogy a mozgássérültekre vonatkozó joganyag hatálya igencsak eltérő az egyes országokban, márpedig a dupla szabályozást el kellene kerülni. Az elnökséget januártól átvevő Málta szociális minisztere, Michael Farrugia szerint vannak, akik szektorális, mások meg általános megközelítést javasolnak. Az irányelv hatálybalépése nagy hatással lenne az élet minden területére, a közterületek tervezésétől az ISO-minősítésen át a közlekedésig. Ez utóbbi viszont – mint ahogy a Politico is írja – a tervek szerint kimaradna a tető alá hozandó esélyegyenlőségi joganyagból. A cikk szerint az ügy kapcsán szinte mindenki mást hibáztat.
Lapunk az ügyben megkereste a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) jogászát, aki elmondta, a szabályozás nehéz helyzetbe hozhat egyes szektorokat, mert a termékeket és szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő emberek igényeinek figyelembevételével lenne kötelező előállítani. Gurbai Sándor, a szervezet emberi jogi szakértője azt mondta, a Business Europe üzleti érdekvédelmi szervezet ugyanúgy ellene van az irányelvnek, mint a Digital Europe digitális-technológiai lobbicsoport, azt mondják, torzulna a verseny. Amellett vannak, hogy a fogyatékossággal élők piaci igényei nem befolyásolhatják a szolgáltatások kialakítását, számukra ott vannak a speciális szolgáltatók. Ám a fogyatékosságügyi szervezetek célja, hogy minden termék, szolgáltatás már eleve úgy legyen kialakítva, hogy az képességektől függetlenül mindenki számára hozzáférhető legyen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!