Időzített bomba az EU–Törökország migrációs egyezmény

Drámai következményei lehetnek, ha a felek nem változtatnak.

A felek között létrejött migrációs megállapodás értelmében Ankara visszafogadja a török partokról Görögországba érkező bevándorlókat, és az Európai Unió befogad ugyanannyi szíriai menekültet Törökországból, mint amennyi az egyezmény életbe lépésétől számítva illegálisan átkel a görög–török uniós külső határon.

Az egyezség márciusi hatályba lépését követő hat hónapban több mint 14 ezer migráns érkezett Görögországba Törökországból, közülük viszont eddig mindössze 600-at küldtek vissza a görög hatóságok. Az érintettek többsége ráadásul önként tért vissza Törökországba.

Szakértők szerint a megállapodás ebben a formában nem jelent komoly elrettentő erőt, márpedig arra lenne szükség a menekültek helyben tartásához.

„Nem az életük kockáztatásától való félelem tartja vissza igazából az embereket, hanem az átkelés hiábavalóságának érzése”

– fogalmazott Gerald Klaus.

A legfőbb nehézséget az jelenti, hogy ugyan az athéni parlament biztonságos harmadik országnak minősítette Törökországot, a menekültügyi hivatalok dolgozói más állásponton vannak, és nem hajlandók menedékkérőket visszaküldeni az emberi jogi szervezetek által több okból is bírált országba.

A görög szigetekre érkezőknek hónapokig kell várakozniuk a túlzsúfolt táborokban, amelyek némelyikében meglehetősen rossz körülmények uralkodnak. A menedékkérők unión belüli áthelyezésére szolgáló mechanizmus keretében eddig mindössze nagyjából 4500 embert sikerült áttelepíteni Görögországból. A cikk szerint félő, a hatóságok végül rákényszerülnek, hogy az ország szárazföldi területeire költöztessék át a migránsok egy részét, ez azonban nem lenne kívánatos többek között például Németország számára sem, ugyanis ebben az esetben attól lehetne tartani, hogy ismét megindul a menekültek áradata az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon.

Menekültügyi szakemberek úgy vélik, hogy a megállapodás addig nem hajtható végre teljes körűen, amíg nem javul jelentősen az emberi jogok törökországi helyzete. Knaus szerint

Európának a vízummentesség ígéretével kellene megpróbálnia engedményeket kicsikarni Ankarából, mások a vízumkényszer eltörlését is rendkívül problémásnak tartják.

Márciusban az uniós vezetők kétségbeesetten próbáltak felmutatni valamiféle megoldást, amely megfékezi a menekültáradatot, a hosszú távú megoldás azonban nem volt a fő szempontok között, Európa figyelmét pedig jelenleg főként a brexit kérdése köti le – olvasható a Politico összeállításában.