Időzített bomba az EU–Törökország migrációs egyezmény

Drámai következményei lehetnek, ha a felek nem változtatnak.

Az egyezség gyenge pontját a politikai akarat hiánya jelenti a felek részéről, a bírálók szerint drámai következményekkel fog járni, ha ez hamarosan nem változik meg, és ezt Ankarától Berlinig meg fogják érezni – olvasható az elemzésben.

„Az alku kudarcának súlyos következményei lennének Görögországra nézve és problémát jelentene a Nyugat-Balkán számára”

– mondta Gerald Knaus, a berlini székhelyű Európai Stabilitási Kezdeményezés kutatóintézet vezetője, hozzátéve, hogy ez Angela Merkel német kancellár és a jövő évben választásokra készülő európai kormánypártok számára is komoly gondot okozna.

Knaus azon véleményének adott hangot, hogy az EU és Ankara között létrejött megállapodás, amelyről személyesen Merkel tárgyalt, „nem felel meg a várakozásoknak”. Amennyiben az uniós tagországok nem cselekszenek, az égei-tengeri szigetek „európai Nauruvá” válnak – vélekedett a szakértő az Ausztrália által a csendes-óceáni Nauru szigetén működtetett menekülttáborra utalva.

Az uniós tisztségviselők sokáig még a problémák létezését sem voltak hajlandók elismerni, és csak a görög szigetekre érkezők számának visszaeséséről beszéltek. A pozitív fejlemények elfedték az egyezményen mutatkozó repedéseket, amelyek egyesek szerint összeomlással fenyegetnek. Ilyen például, hogy rendkívül nehézkesen halad a Görögországban partot érők visszatoloncolása, menedékkérők ezrei rekedtek a görög szigeteken, többségüket túlzsúfolt táborokban kellett elhelyezni, de az is problémát jelent, hogy

miközben a tavalyi évhez képest valóban sokkal kevesebben érkeznek, a számuk ismét emelkedésnek indult és május óta közel a háromszorosára nőtt.

Jelenleg több mint 14 ezer menedékkérő tartózkodik az égei-tengeri szigeteken, további tízezrek pedig Görögország szárazföldi részén.

A Politico.eu szerint Görögország egyszerűen képtelen megbirkózni ilyen nagy számú menekültügyi kérelemmel, az Európai Unió ugyan támogatást ígért, a tagállamok azonban eddig mindössze nagyjából negyven szakembert küldtek a görög hatóságok megsegítésére.

A felek között létrejött migrációs megállapodás értelmében Ankara visszafogadja a török partokról Görögországba érkező bevándorlókat, és az Európai Unió befogad ugyanannyi szíriai menekültet Törökországból, mint amennyi az egyezmény életbe lépésétől számítva illegálisan átkel a görög–török uniós külső határon.

Az egyezség márciusi hatályba lépését követő hat hónapban több mint 14 ezer migráns érkezett Görögországba Törökországból, közülük viszont eddig mindössze 600-at küldtek vissza a görög hatóságok. Az érintettek többsége ráadásul önként tért vissza Törökországba.

Szakértők szerint a megállapodás ebben a formában nem jelent komoly elrettentő erőt, márpedig arra lenne szükség a menekültek helyben tartásához.

„Nem az életük kockáztatásától való félelem tartja vissza igazából az embereket, hanem az átkelés hiábavalóságának érzése”

– fogalmazott Gerald Klaus.

A legfőbb nehézséget az jelenti, hogy ugyan az athéni parlament biztonságos harmadik országnak minősítette Törökországot, a menekültügyi hivatalok dolgozói más állásponton vannak, és nem hajlandók menedékkérőket visszaküldeni az emberi jogi szervezetek által több okból is bírált országba.

A görög szigetekre érkezőknek hónapokig kell várakozniuk a túlzsúfolt táborokban, amelyek némelyikében meglehetősen rossz körülmények uralkodnak. A menedékkérők unión belüli áthelyezésére szolgáló mechanizmus keretében eddig mindössze nagyjából 4500 embert sikerült áttelepíteni Görögországból. A cikk szerint félő, a hatóságok végül rákényszerülnek, hogy az ország szárazföldi területeire költöztessék át a migránsok egy részét, ez azonban nem lenne kívánatos többek között például Németország számára sem, ugyanis ebben az esetben attól lehetne tartani, hogy ismét megindul a menekültek áradata az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon.

Menekültügyi szakemberek úgy vélik, hogy a megállapodás addig nem hajtható végre teljes körűen, amíg nem javul jelentősen az emberi jogok törökországi helyzete. Knaus szerint

Európának a vízummentesség ígéretével kellene megpróbálnia engedményeket kicsikarni Ankarából, mások a vízumkényszer eltörlését is rendkívül problémásnak tartják.

Márciusban az uniós vezetők kétségbeesetten próbáltak felmutatni valamiféle megoldást, amely megfékezi a menekültáradatot, a hosszú távú megoldás azonban nem volt a fő szempontok között, Európa figyelmét pedig jelenleg főként a brexit kérdése köti le – olvasható a Politico összeállításában.