Megint Moszkvának üzent a NATO-főtitkár

Stoltenberg látni szeretné, hogy az oroszok meg akarnak javulni, és felhagynak az ellenséges akciókkal.

Mint a főtitkár kiemelte, alapvetően a varsói találkozó során is hangoztatott „védelem és elrettentés” projekt megvalósításán és a stabilitás megőrzésén van a hangsúly, illetve hogy miként lehetne növelni a NATO jelenlétét keleten és a fekete-tengeri régióban.

Oroszország látványos katonai akciókat hajt végre a NATO-tagországok határai mentén, beleértve a be nem jelentett, nagyszabású hadgyakorlatokat is – tette hozzá Stoltenberg, felidézve, hogy Moszkva atomrobbanófej hordozására képes rakétarendszereket telepített Kalinyingrádba, és felfüggesztette a katonai célú plutóniummal kapcsolatos egyezményét az Amerikai Egyesült Államokkal, miközben Kelet-Ukrajnát destabilizálja a szeparatistáknak juttatott katonai és anyagi támogatással, tovább szítva a feszültséget. Emellett aggasztó, hogy Moszkva továbbra is segíti Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét, amely továbbra is bombázza Aleppót, súlyosbítva a humanitárius katasztrófát.

„Férfiak, nők és gyerekek halnak meg nap mint nap a kegyetlen támadásokban a saját otthonukban vagy a kórházakban” – mondta a főtitkár. Ezért felszólította Oroszországot, hogy mutasson valódi erőfeszítéseket az ellenséges akciók leállítására, és engedje végre Aleppóba a humanitárius segélyszolgálatokat. Ismeretes, a szeptember végén feltehetőleg az oroszok által lebombázott segélykonvoj ügyében az ENSZ is vizsgálóbizottságot állított fel.

Stoltenberg szintén aggodalmát fejezte ki a Kuznyecov repülőgéphordozó-csoport bevetése miatt a Földközi-tenger keleti felén, amely szerinte újabb támadások kiindulópontjaként szolgálhat. A tíz hajóból álló flotta brit egységek árgus szemeitől kísérve a múlt héten hajózott be a Földközi-tengerre.

Stoltenberg ugyanakkor az oroszokkal való párbeszéd fontosságát hangsúlyozta ebben a feszültségekkel terhes időszakban. Moszkva katonai kapacitásainak régóta zajló bővítéseire arányos válaszok a NATO intézkedései – erről már kérdésre beszélt Stoltenberg, aki emlékeztetett, hogy az oroszok a triplájára emelték a védelmi kiadásaikat, és komoly haderőt csoportosítottak a NATO szomszédságába. A 2008-as grúziai és a jelenlegi ukrajnai helyzet is azt mutatja, hogy készek ezt be is vetni a szomszédaik ellen.

Szó esett még a NATO iraki szerepvállalásáról és a migráció megállítására létrehozott missziókról, valamint a NATO–EU-együttműködés erősítéséről. A későbbi, publikus megnyitón Stoltenberg témaként említette a négy nemzetközi zászlóalj telepítését a balti államok és Lengyelország területére, ahogy a kibertámadások elleni védekezőképesség fejlesztését is.

„Együtt erősebbek vagyunk, és könnyebben megoldjuk közös kihívásainkat. Három hónappal Varsó után látható, hogy a helyes ösvényre léptünk, és végre is hajtjuk, amit akkor eldöntöttünk” – mondta a főtitkár.