Nem fordult a kocka a cseh szenátusban

Megtartotta alkotmányozáshoz szükséges többségét a parlamenti felsőházban a kormánykoalíció.

A részleges szenátusi választás szombaton délután lezárult második, döntő fordulójában a koalíciós pártok együttesen 10 mandátumot szereztek meg, ezzel a 81 tagú testületben 49 szenátoruk lesz, ami minimális alkotmányozáshoz szükséges többség (az összlétszám háromötöde). Ennek azonban csak elvi jelentősége van, mert az alsóházban nincs alkotmányozó többsége a kormánykoalíciónak.

A felsőházi pártfrakciók végleges összetétele ugyanakkor még nem világos, mert a nagy pártokon kívül – CSSD, ANO, ODS – a többiek különféle koalíciókban is indultak, s a következő napokban dől csak el, hogy az így mandátumot szerzett szenátorok, kihez csatlakoznak, kit is fognak erősíteni.

A szenátori mandátum hatéves. A kétévente megtartott részleges szenátusi választáskor a felsőház egyharmada, azaz 27 mandátum újul meg.

Az idei választás legsikeresebb pártja, a kormánykoalíció legkisebb tagja, a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt (KDU–CSL) volt, amely egyedül öt szenátori helyet szerzett, más pártokkal szövetkezve pedig további négyet. A második helyen, három szenátorral, az ANO mozgalom végzett, míg a legerősebb kormánypárt, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) két mandátumot szerzett meg, akárcsak az ellenzéki ODS.

A felsőház legerősebb pártját továbbra is a szociáldemokraták (CSSD) alkotják 25 szenátorral. Ennek ellenére a mostani részleges szenátusi választás kudarc a szociáldemokraták számára, mert a 13 mandátumból csak kettőt sikerült megvédeniük.

„Újra át kell gondolnunk a párt programját és politikáját” – jelentette ki Bohuslav Sobotka pártelnök-kormányfő.

A második forduló csalódást az ANO számára is, amelynek 14 jelöltje mérette meg magát, de csak hárman nyertek.

„Legalább öt mandátummal számoltam. Úgy tűnik, meg kell változtatnunk a jelöltállítás rendszerét” – mondta Andrej Babis pártelnök-pénzügyminiszter.

„Bebizonyítottuk, hogy a régiókban erős embereink vannak” – jelentette ki Pavel Belobrádek kereszténydemokrata pártelnök. A prágai sajtó szerint a kereszténydemokratáknak kedvezett az alacsony részvétel, mert állítólag egyedül ennek a pártnak, s részben a kommunistáknak vannak fegyelmezett választói.

Többségi politikusi és politológusi vélemény, hogy a szenátusi választásokon az emberek inkább a jelöltek személyiségét, regionális tevékenységét, semmint politikai hovatartozását tartják fontosnak. Megfigyelők szerint ennek következménye, hogy elveszítette szenátori mandátumát Zdenek Skromach, a felsőház eddigi szociáldemokrata alelnöke, és Jan Mládek szociáldemokrata gazdasági miniszternek nem sikerült mandátumot szereznie. Mládek korábban úgy nyilatkozott, hogy ha nem lesz belőle szenátor, felajánlja lemondását. Sobotka miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva azonban azt mondta, hogy Mládek távozása a kormányból nincs napirenden.

A választásra jogosultak száma 2,78 millió volt. Az első körben csak mintegy harmaduk járult az urnákhoz, a második körben még ennél is alacsonyabb, 15,4 százalékos volt a részvétel, ami új negatív rekordot jelent. Két éve 1,3 százalékkal volt magasabb a részvétel. A második fordulóban az eddigi legmagasabb részvételt – 32,6 százalék – 2002-ben könyvelték el.