Szijjártó Péter diplomataarccal érkezett Londonba

A magyar kormány viszont gyakran protekcionista. Melyik az igazi arca Magyarországnak – kérdezték tőle.

Szijjártó Péter az egyik műsorvezető azon kérdésre válaszolt így, hogy szerinte a külföldi befektetőknek mit kellene gondolniuk a magyarországi környezetről, ha ő barátságos, diplomataarccal érkezett a velük Londonba megszervezett találkozóra, de közben a budapesti kormány egy ideje protekcionista gazdaságpolitikát folytat, intézkedései arra irányulnak, hogy kiszoruljon sok külföldi cég – főleg bankok – az országból.

A külügyminiszter kifejtette: ha azt nézzük, hogy mekkora a közvetlen befektetések aránya a bruttó hazai termékhez képest (GDP), ez Magyarországon a legmagasabb Közép-Európában. Ha azt nézzük, hogy mekkora az export aránya a GDP-hez képest, az majdnem száz százalék. „Amennyire tudom, a brit cégek nagyon elégedettek a magyarországi feltételekkel, és közülük több – például a British Telecom vagy a British Petroleum (BP) – beruházást tervez az országban. Magyarországnak stratégiai megállapodása van a Tescóval és a Vodafone-nal és a GlaxoSmithKline Beechammel, és ezek a cégek folyamatosan beruháznak Magyarországon” – jelentette ki.

Hétszázhetvenegy brit székhelyű cég van jelen Magyarországon, amelyek összesen 48 900 embert alkalmaznak. Emiatt Magyarországnak érdeke, hogy szoros kapcsolatban maradjon és korrekt együttműködést folytasson Nagy-Britanniával.

Budapest azon az állásponton van, hogy Nagy-Britanniának és az Európai Uniónak a brit EU-kilépésről (brexit) folytatott tárgyalásokon nagyon szoros kereskedelmi és gazdasági együttműködést kell kialakítania arra az időszakra, amikor az Egyesült Királyság már nem lesz az EU tagja – mondta Szijjártó Péter.

Azzal kapcsolatban, hogy London korlátozni akarja az országban élő és dolgozó külföldi uniós állampolgárok számát, Szijjártó Péter hangsúlyozta: a Nagy-Britannia uniós kilépéséről szóló tárgyalásokon Magyarország azon lesz, hogy megvédje az ott dolgozó magyarok és más uniós állampolgárok jogait.

Arra a kérdésre, hogy a miniszter szerint okolható-e Magyarország is a brexitért, miután „épített a migrációellenes, menekültellenes populista érzelmekre”, és nem akar részt venni a menekültek arányos elosztásában az uniós országok között, Szijjártó Péter úgy válaszolt: nem szabad összekeverni azt, ha uniós állampolgárok Nagy-Britanniában élnek és dolgoznak, és azt, ha az EU-n kívülről óriási tömegek illegálisan belépnek az unió területére. A migrációs válságról érzelmi vita folyik Európában, de így nem lehet rá megoldást találni rá. Észszerűen csak a nemzetközi jog alapján lehet cselekedni. A nemzetközi jog pedig nem írja elő, hogy egy menekültnek joga van megválasztani az országot, amelyben élni szeretne – szögezte le.

Az egyik műsorvezető megkérdezte a minisztert, hogy szerinte van-e hosszú távú jövője Magyarországnak az EU-ban annak jelenleg érvényes működési elvei alapján, nem fog-e Magyarország is odajutni, mint Nagy-Britannia, hogy miután nem sikerült megváltoztatnia a működési elveket, kívül találja magát a szervezeten.

Szijjártó Péter erre azt válaszolta: a brexit nem oka az unióbeli fejleményeknek, hanem következménye. Az EU-ban közmegegyezés van arról, hogy működési elveit, intézményeit meg kell reformálni, mert bürokratikus, mert romlik a versenyképessége a világ többi részéhez képest. Magyarországnak az az álláspontja, hogy szükség van egy erős Európai Unióra, egy erős integrációra, de ez csak erős tagállamokra épülhet. Ettől függetlenül Magyarországnak mindig helye volt Európában, helye van és lesz az Európai Unióban, és az ország állampolgárai is azt akarják, hogy Magyarország az EU tagja legyen – szögezte le Szijjártó Péter.