Tusk: Nem lesz „á la carte” szolidaritás

Az EU-csúcs első napján a migráció volt a legfontosabb kérdés, de a szíriai háború is terítékre került.

Tusk elmondta, a tanácskozó tagállami vezetők arra szólították fel a Szíriában szemben álló feleket, hogy azonnal hagyjanak fel az atrocitásokkal és az ellenségeskedéssel, valamint hiteles politikai békefolyamat újrakezdését sürgették az ENSZ égisze alatt.

Az Európai Unió elítéli a szíriai rezsim és Oroszország számos halálos áldozatot követelő támadásait, különösen Aleppó városában és környékén – hangsúlyozta a tanács elnöke.

Mindazokat, akik megszegik a nemzetközi humanitárius és emberi jogokat, felelősségre kell vonni – hangsúlyozta.

Kijelentette: az unió „minden rendelkezésre álló eszköz” alkalmazásának lehetőségét megfontolja Szíria és szövetségesei, köztük Oroszország ellen, ha az atrocitások folytatódnak. Hozzátette, Európa mindig készen áll a helyzet tárgyalásos rendezésére, ugyanakkor sosem köt kompromisszumot alapvető értékeit illetően.

Mindezekhez az uniós tanács arra kérte Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, tegyen további diplomáciai erőfeszítéseket a béke megteremtésére és a humanitárius katasztrófa elkerülésére.

Donald Tusk beszámolt arról, hogy a tagállamok állam- és kormányfőinek véleménye szerint fokozni kell az erőfeszítéseket a migrációs hullám és különösen az Afrikából érkező bevándorlóáradat megfékezésében, illetve a jogosulatlan menedékkérők visszaküldésében.

Elmondta: a migrációval kapcsolatban a vezetők megvitatták a tagállamok közötti szolidaritás kérdését, és megegyeztek abban, hogy nem lesz „á la carte” szolidaritás. Helyette a hatékony szolidaritás formáinak kialakításán fognak dolgozni.

A csúcsvezetők fontosnak tartják a Földközi-tengeren keresztül Olaszország felé irányuló migrációs hullám megfékezéséhez a migrációs származási és tranzitországokkal kötött partnerségi megállapodásokat, illetve a kiváltó okok helyben kezelését például a belső menekültek támogatásával.

Elmondta, hogy az uniós vezetők tovább kívánják erősíteni a nemzetközi védelemre nem jogosult illegális bevándorlók visszafogadására és visszaintegrálására irányuló egyezményt Nigerrel, Malival, Nigériával, Etiópiával és Szenegállal.

A csütörtökön elfogadott záródokumentumban arra is felszólították a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésének felgyorsításában.

Az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy a csütörtöki munkavacsorán Theresa May brit miniszterelnök arról tájékoztatta a tagállami vezetőket, hogy Nagy-Britannia legkésőbb 2017 márciusának végéig bejelenti az Európai Unió lisszaboni szerződése tagországok kilépését szabályozó, 50. cikkelyének megindítását.

Matteo Renzi olasz kormányfő a tanácskozás nyitónapja után közölte, nincs értelme szankciókkal fenyegetni Oroszországot Szíria ügyében.

Az Európai Unió visszalépett azoktól a tervektől, amelyek szerint szankciókkal fenyegetnék Oroszországot szíriai beavatkozása miatt – mondta.

Hozzátette, hogy az ülésen elfogadott zárónyilatkozatban a Szíriában tomboló erőszak beszüntetésére, tűzszünetre, illetve a politikai átmenet megkezdésére szólítottak fel.

„Nehéz elképzelni, hogy ennek bármilyen köze lenne az Oroszország elleni további szankciókhoz” – fogalmazott az olasz kormányfő.

Angela Merkel német kancellár kijelentette, elfogadhatatlan a szíriai Aleppó bombázása, az emberiességi alapelvek semmibevételét jelenti, ezért mérlegelni kell minden elképzelhető válaszintézkedést. Leszögezte, nem zárnak ki semmilyen további lépést, ha folytatódnak a szíriai jogsértések. Hozzátette: az Európai Unió mindent el fog követni azért, hogy eljuthassanak a humanitárius segélyszállítmányok az Aleppóban rekedt civilekhez.

A brexit témájáról szólva a német kancellár rendkívül pozitív üzenetnek nevezte, hogy a brit miniszterelnök arról biztosította a tanácskozás résztvevőit, az Egyesült Királyság a tényleges kilépésig teljes jogú tagja kíván lenni az uniónak.

Zárónyilatkozat

Fokozni kell az erőfeszítéseket a migrációs hullám és különösen az Afrikából érkező bevándorlóáradat megfékezésében, illetve a jogosulatlan menedékkérők visszaküldésében – hangsúlyozták az európai uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának első, csütörtöki napján az ebben a témában elfogadott zárónyilatkozatban.

Mint a dokumentumban írták, a csúcsvezetők fontosnak tartják a Földközi-tengeren keresztül Olaszország felé irányuló migrációs hullám megfékezéséhez a migrációs származási és tranzitországokkal kötött partnerségi megállapodásokat, illetve a kiváltó okok helyben kezelését például a belső menekültek támogatásával.

A helyzet tartós stabilizálásához elengedhetetlen az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezmény teljes körű végrehajtása és az úgynevezett nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő országok további támogatása. Az uniós állam- és kormányfők kívánatosnak tartják a Törökországból a görög szigetekre érkező menedékkérők visszatoloncolásának felgyorsítását is – olvasható a zárónyilatkozatban.

A dokumentumban arra is felszólították a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésének felgyorsításában. Magyarország és Szlovákia ehhez a ponthoz különvéleményt fogalmazott meg.

Az aláírók emellett kiemelték az uniós külső határok védelmének szükségességét, és ehhez fontos lépésnek nevezték azt, hogy október elején megkezdhette működését a közös uniós határ- és parti őrség.

###HIRDETES2###