Új kifutót kap Európa legforgalmasabb reptere

A Gatwick is versenyben volt, de már tavaly óta sejthető volt, hogy hol landol a bővítési engedély.

Chris Grayling közlekedési miniszter hatalmas horderejűnek nevezte a döntést, és kijelentette, hogy az új pálya javítja majd az Egyesült Királyság összeköttetéseit a külvilággal, emellett beruházásokat vonz, és munkahelyeket teremt.

Nagy-Britanniában évtizedek óta indulatos vita tárgya és gyakran belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye. Az ellentéteket jelzi, hogy a keddi kormánydöntés után lemondott mandátumáról Zac Goldsmith, a Heathrow szomszédságában fekvő londoni városrész, Richmond alsóházi képviselője, a kormányzó Konzervatív Párt tagja.

A döntést Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere is hibásnak nevezte keddi nyilatkozatában.

London öt nagy nemzetközi repülőterén mindössze hat kifutópálya üzemel, miközben például az amszterdami Schiphol repülőtérnek, a Heathrow egyik fő kontinentális vetélytársának egyedül hat pályája van. Csak a Heathrow-n – Európa legforgalmasabb repülőterén – működik két pálya, ezeken 99 százalékos kapacitással zajlik a forgalom. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb időjárási vagy műszaki probléma is hosszadalmas – esetenként napokra elnyúló – forgalmi fennakadásokat okoz, és csúcsidőszakokban a beérkező repülőgépek fennakadás nélkül is gyakran hosszas körözésre kényszerülnek, mielőtt leszállási engedélyt kapnak.

A Heathrow harmadik pályájának legádázabb ellenfelei között van a környezetvédő mozgalmak és a helyi lakosság mellett Boris Johnson, az előző londoni polgármester, Nagy-Britannia jelenlegi külügyminisztere. Johnson még polgármesterként előterjesztett tervei alapján a Temze tengeri torkolatában, egy mesterséges vagy természetes szigetre kellene építeni egy teljesen új repülőteret, négy kifutópályával, a Heathrow-t pedig be kell zárni, és helyén egy 250 ezer lakosú új nagyváros épülne.

Az új pálya megépítésének engedélyéért a második legnagyobb londoni repülőtér, a Gatwick is versenyben volt, de már tavaly nyár óta sejthető volt, hogy a bővítési engedélyt végül a Heathrow kapja. A brit kormány által külön e célra életre hívott szakmai testület a Repülőtéri Bizottság (Airports Commission) ugyanis ezt javasolta hosszas hatásvizsgálat után tavaly júliusban közzétett tanulmányában.

A bizottsági ajánlás szerint a Heathrow harmadik pályáját a légikikötőtől északnyugatra kellene megépíteni. Felmerült az a lehetőség is, hogy az északi pálya meghosszabbított vonalában épüljön az új kifutópálya, de a bizottsági ajánlás szerint ez jóval kisebb gazdasági haszonnal és kapacitásbővüléssel járna.

A szakértői bizottság által javasolt megoldás a jelentés szerint hatvan év alatt 147 milliárd fontot (52 billió forint) adna hozzá a brit bruttó hazai össztermékhez, 2050-ig hetvenezernél több új állást teremtene, és negyven új célállomás kiszolgálását tenné lehetővé.

A beruházás ugyanakkor a bizottság szerint csaknem nyolcszáz lakóingatlan lebontásával járna, és a kiszolgáló infrastruktúrával együtt 23 milliárd fontba (8 billió forint) kerülne.

A kormány számításai szerint ennél olcsóbban, 17,6 milliárd fontból (6 billió forint) is végre lehet hajtani a beruházást.

A Heathrow-nak évente 480 ezer – naponta átlagosan több mint 1300 – járat indítására és fogadására van hatósági engedélye. A kormányzati előrejelzés szerint az új pálya megépítése után 260 ezerrel bővülhetne az éves járatszám.