A kormánynak elképzelése sincs a brexit megvalósításáról

Egy feljegyzés szerint egyelőre csak annyit tudnak, hogy egy plusz 30 ezer fős stáb kell hozzá.

A kormánynak egyáltalán nincs átfogó terve a brexitre, és az EU-val szembeni tárgyalási stratégiáról még vagy fél évig vitatkozhat a kabinet. Mindössze annyi tűnik biztosnak, hogy nagyjából 500 darab kilépéssel kapcsolatos projekt lesz, amelyek végrehajtásához durván 30 ezer új embert kell felvenni, írja a BBC egy a birtokába került titkos kormányzati feljegyzésre hivatkozva.

A névtelen tanácsadó által írt feljegyzés november 7-én készült, viszont a hitelességét több forrás is megerősítette. A BBC belpolitikai szakértője szerint annyiban mindenképpen érdekes, hogy látszik mennyire összetett és kihívásokkal teli folyamat az unió elhagyása.

Érdekes az is, hogy mennyire kritikus a kormányfővel szemben a készítő: azt írja, May azzal vívott ki hírnevet magának, hogy a döntéseket maga hozza meg az alapján, hogy ő mely részletkérdéseket tart fontosnak. A szerző szerint emiatt a folyamat fenntarthatatlannak tűnik.

Az is kiderül a memóból, hogy a kormánypárt és a kabinet megosztott a kérdésről. Az egyik oldalon van a kilépést mindig is támogató külügyminiszter Boris Johnson, David Davis brexit-ügyi államtitkár és Liam Fox kereskedelmi tárcavezető, akik erőből oldanák meg a folyamatot. Míg Philip Hammond kancellár és az üzleti ügyekért felelős Greg Clark van a másik oldalon. Minden osztály elkészítette ugyanis a saját előrejelzését a távozás negatív hatásairól és annak kezelési lehetőségeiről.

Ez önmagában még nem jelentene problémát, hiszen fontos, hogy számba vegyenek minden eshetőséget, de a feljegyzés készítője szerint ez kevés ahhoz, hogy azt lehessen mondani, a kormánynak kész terve van a kilépési folyamatra. Nincsenek rangsorolva például a feladatok, és nincsen levezetve egy tárgyalási stratégia arról, pontosan milyen feltételeket szabjon az Egyesült Királyság az Európai Uniónak, milyen szinten maradjanak benne a britek a közös Európában.

A BBC szerint a feljegyzésből az is egyértelműen látszik, hogy még nincsenek kijelölve azok a tisztségviselők, akik azért felelnek majd, hogy gyorsan és zökkenőmentesen történjen meg a brit kiválás. Emiatt van több mint 500 projekt, amelyekről a különböző minisztériumok és közigazgatási szervek önállóan határoztak. A hatékonyságot az is rontja, hogy emiatt állami szinten közel 30000 új közszolgára lenne szükség. A feljegyzés készítője azt is hangsúlyozza, hogy az új emberek bérére egyelőre forrás sincs, valószínűtlen az is, hogy a jövő évi költségvetés jóváhagyná a plusz kiadásokat.

A dokumentum szerint ráadásul a nagy gazdasági szereplők fegyvert szoríthatnak majd a kormány homlokához. Azzal zsarolhatják Londont, hogy elviszik a befektetéseiket és munkahelyeket szüntetnek meg. Példaként a japán autógyártót, a Nissant hozza fel, amely már támogatást kért a kereskedelemhez, ha Nagy Britannia kilépne az EU-ból.

A kormány egyik szóvivője a BBC megkeresésére közölte, „nem ismernek rá a dokumentum állításaira.” Theresa May miniszterelnök azt tervezi, hogy jövő márciusban elindítja a kilépési folyamatot és megkezdi a tárgyalásokat az EU-val, majd két év alatt kivezeti országát az államközösségből. A feljegyzés viszont inkább egy jóval elhúzódóbb folyamatot vetít előre.

A folyamat szinte biztosan csúszik, mert november elején a legfelsőbb bíróság elkaszálta May tervét, hogy a kormány indítsa meg a kilépési folyamatot. A testület szerint ugyanis erről csak a képviselők dönthetnek, őket pedig nem köti semmi, tehát úgy szavaznak, ahogy a lelkiismeretük engedi.