A NATO-tagság a célpont?

A montenegrói ellenzék tagadja a Moszkvából érkező támogatást.

Teljes a káosz Montenegróban, miután az ellenzék nem ismerte el az október 16-ai parlamenti választás eredményét. AZ MTI által idézett Vijesti.me podgoricai hírportál beszámolója szerint a képviselők csak a mandátumukat hitelesítették tegnap, elmaradt a házelnök megválasztása. Az ellenzék távol maradt az alakuló üléstől, mert úgy véli, a megméretés nem volt szabad, demokratikus és tisztességes. Az új törvényhozásban a legtöbb képviselője a Milo Djukanovic miniszterelnök vezette baloldali Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) van, de a 81 tagú törvényhozásból csak 36-an tartoznak a párthoz.

Az eddig az országban mindenhatónak tartott Djukanovicnak ezúttal nincs könnyű dolga. Közel harminc év után nincs többsége a törvényhozásban a DPS-nek, bár néhány kisebbségi párttal szövetkezve kormányt alakíthat. Csakhogy az ellenzék elutasító magatartása az eredmények elismerését illetően polgárháborús hangulatot teremtett. Az újvidéki Magyar Szó című napilap elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy a montenegróiak kisebbségben vannak az országban, a lakosságnak csak negyvenöt százalékát teszik ki. Közben zajlik a nemzetállam építése, amelynek részeként saját ábécéjüket elválasztják a szerb ábécétől. A szerbek joggal teszik szóvá, hogy őket még kisebbségként sem kezelik, nincsenek például külön iskoláik saját tantervvel. De nemrégiben az albánok is erélyesen tiltakoztak, miután a montenegrói nyelv hivatalos szótára az albán szóra azt a meghatározást adja, hogy „az albán Albánia lakosa, illetve Albániából származó ember”. – Csakhogy ők nem valamilyen módon Albániához kötődő emberek, hanem Montenegró őshonos polgárai – jegyezte meg a vajdasági lap szerzője.

Az elégedetlen kisebbségiek csatlakoztak azokhoz a montenegrói pártokhoz, amelyek a hatalom megszerzéséért azt a politikát választották, amely szerint Montenegrónak nem a Nyugat, hanem Oroszország és Szerbia felé kell orien­tálódnia, s nincs szükség a NATO-tagságra. Ez a kiélezett, geostratégiai jellegű ellentét pedig már valóban polgár­háborús hangulathoz vezetett, ami aláaknázhatja Mon­tenegró jövőjét.

Vérre menő vita folyik arról is, hogy ki áll a választás napján leleplezett állítólagos puccskísérletet mögött. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tegnap kategorikusan elutasította annak lehetőségét, hogy Moszkvának köze lenne az akcióhoz. A Kreml szóvivője Milivoje Katnic montenegrói főügyész vasárnapi kijelentésére reagált, amely szerint orosz nacionalisták álltak a múlt hónapban, a választások napján Monte­negróban megkísérelt puccs mögött. A montenegrói főügyész közölte: a nyomozásból kiderült, nacionalista oroszok bűnszervezetet hoztak létre Mon­te­negróban, céljuk pedig az volt, hogy október 16-án, a választás napján betörjenek a podgoricai parlamentbe, s ott meggyilkolják Milo Djukanovic miniszterelnököt, oroszbarát pártokat juttatva hatalomra. A főügyész nem nevezte meg, hogy pontosan mely pártokra gondol az ellenzéki tömörülések közül. A választás napján a montenegrói rendőrség elfogott húsz szerb férfit, akiket terrorizmussal gyanúsítottak, ezt később bűnszervezet létrehozásának gyanújára módosították, tizennégy férfi továbbra is előzetes letartóztatásban van. Djukanovic és pártja kampánya során azt hangsúlyozta, a választások valódi tétje Montenegró megmaradása és európai integrációja, az ellenzék győzelme esetén ugyanis teljes külpolitikai irányváltásra kerülne sor az országban. Djukanovic többször is kijelentette, hogy az ellenzéket Moszkva pénzeli és támogatja.