Jehia Kalas szakszervezeti elnök, Hálid al-Balsi alelnök és Gamál Abder-Ráhim főtitkár fellebbezhet az ítélet ellen.
Az ügy előzménye, hogy a hatóságok május elején – a szövetség 75 éves történetében példátlan módon – razziát hajtottak végre az újságírók szakszervezetének kairói székhelyén, s ott őrizetbe vettek két ellenzéki újságírót, mert állítólag tüntetésekre buzdítottak és valótlanságokat terjesztettek.
A rendőrség tagadta, hogy megrohamozta volna az érdekvédők épületét. Kalas szakszervezeti elnök a razziát követően lemondásra szólította fel a belügyminisztert, az államfőt pedig bocsánatkérésre.
Az ügyészség ezt követően májusban vádat emelt a sajtószakszervezet vezetői ellen.
Áprilisban az észak-afrikai ország biztonsági erői legalább 33 újságírót fogtak el az államfő elleni megmozduláson, ahol az ellen tiltakoztak, hogy Kairó átengedett két stratégiai szempontból fontos vörös-tengeri szigetet Szaúd-Arábiának.
Egyiptomban 2013 óta törvény tiltja a belügyminiszteri engedély nélkül szervezett gyülekezéseket.
Emberi jogi aktivisták és jogászok élesen bírálták a szombati ítéletet.
Gamal Eid ügyvéd, egy emberi jogi szervezet alapítója, politikai indíttatásúnak nevezte a bíróság döntését. Itt szó sincs jogról és igazságszolgáltatásról – tette hozzá.
A Reuters hírügynökség jelentésében kiemelte, az újságírók elleni ítélet azt mutatja, hogy hatóságok megpróbálják elfojtani az Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök rendszerével elégedetlenkedő megmozdulásokat.
A hadsereg élén álló Esz-Szíszi 2013-ban döntötte meg az iszlamista Mohamed Murszi államfő hatalmát, aki a 2011-es felkelés után rendezett demokratikus választásokon lett elnök. Murszi azóta börtönben van, és a rá fegyveres szökés miatt tavaly kiszabott – nemrég érvénytelenített – halálbüntetés mellett több más perben hosszú börtönbüntetéseket kapott.
