Egységbe rendeződhet a francia jobboldal

A Köztársaságiak elnökjelölti pozíciójára Juppé, Sarkozy és Fillon a legesélyesebb.

Öt hónappal az államfőválasztás előtt hatalmas lépést tehet a francia jobboldal annak érdekében, hogy átvegye a hatalmat a sok szempontból leszerepelt baloldaltól. A választók között legnépszerűbb Alain Juppé, majd Francois Fillon és végül, de messze nem utolsósorban Nicolas Sarkozy jelenleg a legesélyesebb arra, hogy a jobbközép Köztársaságiak párt vasárnap kezdődő előválasztásán a párt hivatalos elnökjelöltjévé válasszák. Mivel bárki is lesz a jelölt, jövő tavasszal egy megtépázott baloldallal – hiszen Francois Hollande elnök és a párt népszerűségi szintje is igen mélyen van –, valamint egy még mindig a saját árnyékát átlépni próbáló Marine Le Pennel kell szembenéznie. Így még ha a jobboldali jelölt számára nincs is kiterítve a vörös szőnyeg az Élysée-palotáig, mindenképpen a legnagyobb esélyesként kell számon tartani.

Az ellenfelek közül a Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen lehet a legkeményebb, nem is csoda, hogy Sarkozy nemegyszer radikális hangvétellel hozta fel a bevándorlás kérdését, abban bízva, hogy így szerezhet támogatókat a radikális Nemzeti Front köreiből. Sarkozy már augusztusban világossá tette, mivel akar kampányolni, első kortesbeszédében megígérte a szerinte a francia identitást fenyegető bevándorláspolitika megreformálását, a burkini országos szintű betiltását, illetve a „rend helyreállítását”. Elemzők már akkor úgy látták, Sarkozynek úgy lehet esélye a párt elnökjelöltjévé válni, ha a bevándorlás és az iszlám témáit felhasználva tud pártbeli riválisai fölé kerekedni. Sarkozyre ugyanakkor rájár a rúd, többször is botrányba keveredett, legutóbb pont a héten állította egy francia–libanoni üzletember, hogy a 2007-es elnökválasztás előtt maga juttatott el három pénzzel teli bőröndöt Moammer Kadhafi líbiai diktátortól Párizsba, Sarkozy kampánycsapatához. Sarkozy tagadta a vádakat, sőt amikor a csütörtök este a jobboldali elnökjelölt-aspiránsok közötti utolsó televíziós vitában nekiszegezték az erről szóló kérdést, felháborodott, és méltánytalanságnak nevezte a közszolgálati televízió műsorvezetőjének felvetését. „Nem szégyelli magát, hogy egy börtönviselt embert idéz, akit számos alkalommal elítéltek rágalmazásért, és aki hazudozó?” – támadt vissza Sarkozy.

A vita egyébként nem sikerült túlzottan eredményesre a volt elnök szempontjából, a nézők ugyanis Francois Fillont találták a legmeggyőzőbbnek. Fillon hatalmas hajrát kezdett, szeptemberben még csak nagyjából 10 százaléknyian szavaztak volna rá a jobboldaliak közül, mára egészen megközelítette az első-második helyen álló Alain Juppé – Nicolas Sarkozy duót. Juppé jelenleg – az Ifop–Fiducial felmérése szerint – 31 százalékkal a legnépszerűbb, Sarkozy a nyakában lohol 30-cal, Fillon pedig 27 százalékkal a harmadik.

A jövő tavaszi elnökválasztás azért is lehet különösen jelentős, mert sokan – főleg a szélsőjobboldali Le Penék erejét látva – az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről döntő népszavazás és Donald Trump amerikai elnök megválasztása után a populizmus és a hagyományos politikai erők küzdelmének harmadik fő állomásaként tekintenek a voksolásra. A jobboldali előválasztás vasárnapi első köréből a két legtöbb szavazatot kapó jelölt jut az egy héttel későbbi második körbe, ott dől el véglegesen, kit indít jövő májusban a Köztársaságiak.