Erdogan a menekültek Európára eresztésével zsarol

Bírálta az EP csütörtöki állásfoglalását, mely a puccs utáni elnyomás miatt nem engedné az országot az EU-ba.

„Soha nem viselkedtek emberségesen vagy őszintén, és nem törődtök rendesen az emberekkel. Nem ti veszitek fel a halott gyerekek testét a Földközi-tenger partjáról. Mi vagyunk azok, akik 3,5 millió menekültet etetünk az országunkban”

 – idézi Recep Tayyip Erdogan török elnök EU-nak címzett bírálatát a Hürriyet Daily News.

###HIRDETES###

Az államfő az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalására reagált, melyben a képviselők a török EU-csatlakozás ellen szólaltak fel, mivel a július 15-ei puccskísérlet óta a kormány tízezreket börtönzött be.

Erdogan más vezető politikusokkal együtt tegnap este még azt mondta, hogy nem veszi komolyan az EP határozatát, de pénteken már élesen bírálta az európai politikusokat. Azzal fenyegetőzött, hogy megnyitja a határait a menekültek előtt, ha az EU-ban továbbra is Törökország-ellenes nyilatkozatokat tesznek.

„Nem tartották be az ígéretüket. Amikor 50 ezer menekült tűnt fel Kapikulénál, akkor azon aggódtak, hogy mi lesz, ha kinyitjuk a határokat. Ha továbbmennek a bírálataikkal, akkor a kapuk ki fognak nyílni. Tudják ezt jól”

– mondta az elnök.

Az Európai Parlament strasbourgi ülésen 479 igen szavazattal, 37 ellenében, 107 tartózkodás mellett fogadták el a hatpárti állásfoglalást, amelynek benyújtói között ott volt az uniós parlament négy legnagyobb képviselőcsoportja, a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű frakció. Az EU-ban egyre többet kritizálják a törököket, amiért tisztogatásokba kezdtek a fegyveres erőknél, a rendőrségnél, a bíróságokon, közszolgákat és egyetemi tanárokat rúgtak ki. Legkevesebb 40 ezer ember lehet börtönben, 130 ezren veszíthették el az állásukat, 36 polgármestert leváltottak. Erdogan sürgetésére az ország ellenzéki újságíróit és politikusait is letartóztatták, a terrorellenes harcra hivatkozva kurdbarát politikai vezetőket kezdtek meghurcolni.

A bírálatok miatt került veszélybe a törökök állandó zsarolási alapjává előlépő menekültügyi megállapodás. Eszerint az EU felgyorsítaná a török csatlakozási folyamatot, és összesen hatmilliárd eurót adna a menekülttáborok fenntartására. Cserébe a március 18. után Európába illegálisan érkező migránsokat visszatoloncolhatják Törökországba, de minden ilyen visszatoloncolt migráns után az EU átvesz legálisan egy szíriai menekültet.

Eközben Erdogan újra rátalált Vlagyimir Putyin orosz elnökre, akivel a tavaly őszi vadászgéplelövési incidens után kibékült. Múlt vasárnap a török államfő már arról beszélt, hogy az EU-n kívül is van élet, lehet, hogy inkább Kína és Oroszország felé tesznek lépéseket, ha már Európának nem kellenek. 

Időközben megszólalt az uniós szóvivő is, mint fogalmazott: az Európai Bizottság teljes mértékben elkötelezett az Európai Unió és Törökország között kötött migrációs szerződés minden részletének betartása és a tervezett intézkedések megvalósítása mellett – adta hírül az MTI.

A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján – újságírói kérdésre válaszolva – Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője Brüsszelben pénteken hangsúlyozta, hogy a megállapodás a kölcsönös bizalmon alapszik. A bizottság elvárja az aláíróktól, hogy maradjanak elkötelezettek a megállapodásban rögzített minden részletet illetően.

Az Európai Unió a maga részéről megtette és végrehajtja vállalt kötelezettségeit, de csak a folyamat végén lehet majd a megállapodás általános eredményeit megvizsgálni – tette hozzá.

A szóvivő aláhúzta, hogy az Európai Bizottság célja a megállapodás betartása, és a testület reménykedik annak teljes sikerében is.

Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalásával kapcsolatban, amelyben az uniós képviselők a török csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére szólítottak fel, a szóvivő elmondta, hogy az uniós parlament mint demokratikus intézmény döntését tudomásul veszi a bizottság.

Szkínász a török vízummentesség kérdéséről azt mondta, hogy a folyamat még nem ért véget. A csatlakozáshoz szükséges intézkedések közül szerinte már csak hét esetében vannak lényeges elmaradások, az egyik ilyen a terrorizmus elleni törvény módosítása.