Ingó államokban hajrázott Trump és Clinton

A jelek szerint az e-mail-botrány sem hozott fordulatot az elnökválasztási kampányban.

A legutolsó felmérések szerint a korábbi elnökfeleség, szenátor és külügyminiszter megőrizte vezető pozícióját, és néhány százalék népszerűségi előnnyel vezet ellenfele előtt szövetségi szinten és a kritikus jelentőségű úgynevezett ingó államokban is, amelyekben a helyi választási rendszer sajátosságai miatt lényegében eldőlhet a választás kimenetele. Mindazonáltal az egyáltalán nem tipikus kampányt folytató Trump részéről nem elképzelhetetlen, hogy a politikai elitet célzó retorikájával olyan rétegeket is mozgósítani tud, amelyek hagyományosan nem szerepelnek az elemzésekben, s ezáltal olyan helyeken is meglepetést okozhat, amelyek a demokraták hátországának számítanak.

Bár a közvélemény-kutatásokban nem hozott fordulatot, Clintont látha­tóan megfosztotta egy magabiztos hajrá lehetőségétől, hogy e-mail-botránya végigkísérte a kampányát. Míg tizenegy nappal ezelőtt a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) azzal váltott ki meglepetést, hogy a vele szemben folytatott vizsgálatok újraindítását jelentette be, addig vasárnap azzal, hogy közölte, új eljárásában sem talált bizonyítékot arra nézve, hogy a demokrata jelölt törvénysértést követett volna el.

Hillary Clinton Michiganben, Pennsylvaniában és Észak-Karolinában – három, úgynevezett ingadozó államban – kampányolt tegnap. Este Philadelphiában rocksztárok, Bruce Springsteen és Jon Bon Jovi részvételével tartott nagygyűlést, amelyen jelen volt Bill Clinton volt elnök és az Obama házaspár is.

Egész nap kampánykörúton volt Donald Trump is. A republikánus jelölt a floridai Sarasotában kezdte a napot, ahol úgy fogalmazott: elsorvad az ország, ha Hillary Clintont választják elnöknek. Kétségbe vonta James Comey FBI-igazgató vasárnapi bejelentésének megalapozottságát, miszerint nincs miért vádat emelni Clinton ellen az e-mail-ügyben. A republikánus jelölt szerint ha megnyeri az elnökválasztást, „véget vet a washingtoni korrupt elitnek”. Trump Floridából Észak-Karolinába, Pennsylvaniába és New Hampshire-be utazott még a választás előtti utolsó kampánynapon.

A két jelölt közötti filozófiai ellentét dominál az elnökválasztási kampányban – mondta megkeresésünkre Krekó Péter, a Political Capital szakértője. A jelenleg az Indiana Egyetem vendégprofesszoraként dolgozó szakértő a helyszínen elemzi az Egyesült Államokban ma kezdődő választásokat. Krekó szerint míg a demokrata Hillary Clinton a professzionális politika hagyományos elveit követve kampányol, addig a republikánus Donald Trump egyfajta valóságshow-logikára épít. Clinton nagy forrásokat mozgat meg, a televíziós hirdetésekre helyezi a hangsúlyt, népszerű amerikai hírességek támogatását élvezi és komoly szakértői csapattal dolgozik – elemezte a demokrata kampányt a szakértő. Ezzel szemben – folytatja – Trump inkább „közvetlenül az emberekhez beszél” – mivel médiaellenszélben dolgozik, ezért inkább a személyes kampányolás és a social media a fő terepe.

Ne felejtsük el, hogy Clintonnal szemben Trump nem a politika világából érkezett – mondta Krekó Péter, a szakértő szerint ezért a sikeres vállalkozó képe sokak számára vonzó alternatíva –, még akkor is, ha vagyonát nagyrészt örökölte. A republikánus jelölt által követett, a kevéssé professzionális imidzsre építő kommunikáció ezért az elitből kiábrándult tömegek számára szimpatikussá tette.

Trumpot sok szempontból lehet bírálni, de nem lehet elvitatni, hogy innovatív politikus – tette hozzá a szakértő. A republikánus jelölt arról ismert, hogy szembemegy a szakértőkkel, a médiával és sokszor a tanácsadóival is. A szórakoztatóiparban megmerítkezett Trump hatékonyabban éri el a választókat a közösségi média segítségével, és nyers, szókimondó nyelvezete sokaknak szimpatikus a jellegzetes „politikusnyelven” beszélő Hillary Clintonnal szemben. Krekó Péter szerint ezért a kampányra jellemző feszültség alapja, hogy a fősodrú politikai elit nem találja a választ a populista kihívásokra. Miközben Trump politikája maga is egy elég látványos ellentmondásra épül: milliárdosként és az elit beágyazott tagjaként hiteti el magáról, hogy az egyszerű emberek jelöltje.

Ma részben az dől majd el, hogy a klasszikus politikai logika vagy az új, populista szemlélet győzedelmeskedik – tette hozzá. A szakértő szerint azonban az már most látszik: elindult egy folyamat aminek a kimenetelét nehéz megjósolni.

A republikánus elnökjelölt kieresztette a szellemet a palackból, ,mikor kijelentette: ha nem ő nyeri a választásokat, megkérdőjelezi annak eredményességét – mondta lapunknak a szakértő. Krekó Péter szerint ezért bármelyik jelölt nyeri meg a választásokat, a kampánynak az amerikai demokráciára nézve továbbgyűrűző hatása lesz. A vesztes jelölt szavazói nem fogják szívesen látni hivatalában az új elnököt, ami növelni fogja a politikával szemben érzett választópolgári bizalmatlanságot. De Trump szavazói ebből a szempontból veszélyesebbek, hiszen őket a jelölt előre hergeli.

Mondhatjuk, hogy ennek a bizalmatlanságnak a mértéke rendkívüli – felelte kérdésünkre Krekó Péter. A Gallup felmérése szerint ugyanis Clintonnal az amerikaik 43 százaléka, míg Trumppal csak 42 százaléka szimpatizál, miközben a megkérdezettek több mint 50 százaléka mindkettőjüket elutasítja.

Ezzel szemben az egykoron jóval népszerűbb leköszönő Barack Obama elnök népszerűsége most is 53 százalékon áll – tette hozzá. A jelöltekkel szemben táplált bizalmatlanság pedig a kampány hangulatában is visszatér és az elnöki ciklust is meghatározza majd.

A kampányfilmek többsége a másik jelöltet célozza – mondta Krekó Péter, s hozzátette: sok választó számára a kisebbik rossz választásáról szól majd a referendum, ugyanakkor a negatív kampány hatékonyan mobilizálja a szavazókat.

Ha a szélsőséges jobboldali nézeteket valló elnökjelölt, Trump nyeri a választásokat, annak az európai populistákra nézve is komoly felhajtóereje lesz – mondta Krekó Péter mikor a Trump-jelenségről kérdeztük. A szakértő véleménye szerint a republikánus elnökjelölt intézkedései szimbolikusan kikezdenék a washingtoni konszenzust, ami szemben állna az ország érdekeivel. Az amerikai rendszer ugyanakkor stabil, és van tehetetlenségi ereje, így a győztesnek folyamatos kompromisszumok közepette kell majd kormányoznia – tette hozzá a szakértő. Krekó szerint ugyanis a látszat ellenére az amerikai politika nem egyszereplős játék, az intézményrendszerbe épített fékek biztosítják, hogy az elnök ne fordíthassa ki az egész országot a sarkából.

Győzelme az oroszbarát európai populisták számára komoly fegyvertény lehet – mondta a szakértő. Szerinte, ha az Egyesült Államokban valószerűtlen is egy illiberális állam teljes kiépülése, az Orbán-kormány vélhetően támogatóra lelne Trump elnök személyében, akit Orbán elsők között dicsért. Orbánnak pedig egyértelműen érdeke lenne egy, az európai ügyektől távol maradó, izolacionista, bevándorlásellenes oroszbarát amerikai elnök. Az esélyek ugyanakkor inkább Hillary Clintonnak kedveznek, az ő elnöksége esetén pedig várhatóan tovább erősödne az Orbán-kormány washingtoni kritikája.

Ugrósdy Márton, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet szakértője szerint azt, hogy kinek az elnöksége lenne jobb Magyarországnak, nem feltétlenül lehet eldönteni.

Trumpnak a külpolitikájáról nem sok mindent tudunk, igaz, a NATO-val kapcsolatban voltak olyan kijelentései, amelyek kissé túlmentek azon a határon, amit a kritika ügyében megszoktunk, de az azért tény, hogy két százaléknál többet kellene költeni védelemre, ez elég régóta benne van az amerikai kommunikációban – mondta.

Rámutatott: a külpolitikában elég nagy a kontinuitás a különféle adminisztrációk között, párt­állástól függetlenül, és az amerikai érdekek a régióban ugyanazok lesznek. Úgy látja, hogy az aktuális, inkább politikai kommunikációra nem feltétlenül érdemes nagyon odafigyelni, inkább azt kell látni, hogy ami számukra most fontos, az a NATO egységének megőrzése, illetve az orosz gazdasági befolyás visszaszorítása.