A vákuumbomba nem új találmány, a világ hadseregei több évtizede használják. Az Egyesült Államok először a vietnami háborúban vetette be barlangokban és bunkerekben rejtőző vietkong-harcosok ellen. Később az Egyesült Királyság haderejével együtt Afganisztánban használtak a tálibok rejtekhelyeinek elpusztítására. Legutóbb Oroszország és a szír kormányerők vetették be Szíriában. Több esetben olyan civilekkel teli helyszíneken használták, mint Aleppó.
Pont emiatt aggályos, ha az iraki hadsereg is kap termobárikus fegyvereket: az Iszlám Állam elleni háború az elmúlt időszakban utcai harccá változott a legtöbb fronton. Az épített környezetben nem zárható ki, hogy civilekkel teli épületeket robbantanak fel a pusztító eszközzel.
A Vice News tavaly augusztusi tudósítása szerint legalább százan haltak meg Szíriában, amikor az orosz és a szír hadsereg rosszul választott meg egy célpontot, és ilyen fegyvert használt. A bennrekedtek között nem volt túlélő. Nem véletlen, hogy több emberi jogi szervezet is szeretné betiltatni és egy listára tenni a vegyi fegyverekkel.
A jelentések szerint Moszul környékén az iraki hadsereg már bevetette orosz gyártmányú TOS-1A nehéz rakéta-sorozatvetőit. Ezek a lövegek alkalmasak a termobárikus töltetek kilövésére. Jelenlétük azt vetíti előre, hogy ilyen lövedékeket is bevetnek majd, ha szert tesznek termobárikus töltetekre.
Egyelőre még csak 50-60 ezer főre becsülik azoknak a civileknek a számát, akik elmenekültek Moszulból és elővárosaiból. Úgy sejtik, hogy még közel 500 ezer ember maradhatott a térségben, ami valószínűsíti, hogy szinte lehetetlen biztonságos körülmények között bevetni a vákuumbombákat.
