Krími főügyészként tartott első, 5 perc 43 másodperces sajtóértekezlete azonban rögtön meghozta számára a világhírt. A törékeny, babaarcú, ugyanakkor szigorúnak látszani akaró, egyenruhás szláv szépség már önmagában felkeltette az érdeklődést, ráadásul a videómegosztóra feltett felvételben talán a kifejező tekintete miatt egy japán rögtön meglátta az animék potenciális hősét. A közösségi háló szláv szegmensében inkább az arcsérülése miatt sajátos beszédmodorával, a fogai között kipréselt szavakkal, s egy-egy idézettel arat.
Poklonszkaja azonban láthatóan nem szereti, többször is kikérte magának ezt az orosz–japán „Nyjasa Natasa” szerepet, s arra vágyik, hogy a munkája miatt értékeljék. S lenne is miért, hiszen már az ukrán ügyészség kötelékében is letette a névjegyét az egész félszigetet a kezében tartó, „Basmaki” néven elhíresült maffiacsoport vezetőjének, a volt krími képviselő, a Tavrija futballklub elnökének, Ruvim Aronovnak a perében. Fővádlóként nem hagyta magát, s kitartásával végigvitte az ügyet. Harcos kiállásának „elismeréseként” nem sokkal később lakásának lépcsőházában megverték, ekkor sérült meg néhány arcizma. Főügyészi tevékenységét az ukrán különleges erők, a Berkut túlkapásainak kivizsgálásával kezdte, keményen fellépett a korrupció ellen, amelynek következtében letartóztatták a jaltai ügyészség egy munkatársát, a medzslisz nagy visszhangot kiváltó betiltásával letörte a krími tatárok radikális szárnyának tiltakozását, s kesztyűt dobott a félsziget blokádját szervező üzletembernek, Lenur Iszlamovnak.
Poklonszkaja azonban nemcsak nőiessége, hanem sokakat meghökkentő kijelentései miatt is „népszerű” a világhálón. A Kreml melletti kiállása miatt a liberálisok már vadásznak néha valóban botladozó mondataira. Ezekben a körökben eleve visszatetszést kelt az utolsó cár, II. Miklós iránti imádata. Az ő portréja függ irodájának falán is. Még krími főügyészként személyesen adott át a Livádia Palota múzeumának egy 80 fényképből álló, a cári családról szóló gyűjteményt, s egykori zeneiskolásként régi orosz románcot játszott a múzeum egyik darabján, a cári család egykori zongoráján. Máskor minden jogi alapot nélkülözőnek nevezte a lemondást a trónról, legutóbb pedig azt fájlalta, hogy II. Miklós az orosz történelem legtöbbet igazságtalanul bántott államférfija. Ennek kapcsán immár a duma képviselőjeként paradoxnak nevezte, hogy a XX. század olyan alakjaival szemben, mint Hitler, Lenin, Trockij vagy Mao, sem szítanak ekkora gyűlöletet. Persze e kijelentéséből is csak annyit kapott fel a sajtó, hogy egy sorba állította Lenint Hitlerrel. Az imperátort védve foglalt állást a kor ismert balerinájával, Matilda Kseszinszkajával folytatott viszonyát feldolgozó Matilda című film körüli vitában is, de sok gúnyos megjegyzést kiváltva még a második világháború hőseire emlékező, Halhatatlan ezred néven ismertté vált rendezvényen is II. Miklós képével vonult.
