Merkelék felfelé buktatják a szocdem nagyágyút

Steinmeier államfői jelölése újabb példája a konszenzusokon alapuló német kormányzásnak. Irigykedhetünk.

Nem most mutatta meg először a német koalíciós szociáldemokrata párt (SPD), hogy kemény tárgyalópartner tud lenni fontos kérdések eldöntésekor. Sigmar Gabriel, a párt elnöke vasárnap a tárgyalást félbeszakítva távozott Angela Merkel és a bajor testvérpárt, a CSU elnöke, Horst Seehofer társaságából. Tegnapra azonban valami megváltozott, mert Berlinben bejelentették, hogy Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, az SPD politikusa lett a kormánypártok közös jelöltje az államfői tisztségre. A jelölés újabb példája a konszenzusokon alapuló német kormányzásnak, hiszen ha valaki a CDU–CSU–SPD támogatását maga mögött bírja, az olyan, mintha az egész német társadalom állna mögötte. Egészen eddig, hiszen ma már számolni kell az erősödő elitellenesség által kitermelt Baloldallal és az AfD-vel is. Persze biztos, hogy jelöltjeik nem fognak labdába rúgni a február 12-i államfő választáson, ám a középen található szavazóbázis csökkenésével a nagy pártok annál több egyeztetésre szorulnak majd a szeptemberi parlamenti választások előtt.

Ami a kancellárjelöltséget illeti, egyet tegnaptól biztosan tudni lehet, Steinmeier nem lesz az SPD kancellárjelöltje, ami főként Merkelék számára megnyugvás, mert egy karakteres, jól ismert, nagy elfogadottságot élvező külön SPD-s jelölt még fejfájást okozhatott volna a CDU-nak. Súlyos érvek szólhattak tehát amellett, hogy a külügyminisztert jelölti pozícióba repítsék. Azért maradt még a szocdemeknél „emberi erőforrás”: Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Sigmar Gabriel pártelnök neve többször is felmerült mint lehetséges SPD-befutó, ám ez utóbbi inkább kisebbik rossz megoldásként.

Frank-Walter Steinmeier közvetett módon való félretolása egy másik szempontból is jól jöhet Merkelnek, hiszen a köztársaság szövetségi elnöke nem vehet részt a parlamenti választások kampányában, ugyanakkor külügyminiszteri pozíciójában nagyon népszerűvé vált a politikus, az ARD közszolgálati televízió közvélemény-kutatásában fél éven át tartotta 70 százalék feletti elfogadottsági indexét.