Szakértők rámutatnak, hogy az utolsó hét mozgósítási kampányán is nagyon sok múlott, az pedig, hogy a hírmagyarázók Trump táborát visszatérően az alacsony iskolázottságú munkásréteggel azonosították, bőszítően hathatott a republikánus érzelműekre, azaz közvetlenül emelte meg Trump támogatottságát. Arról, hogy a közvélemény-kutatók pedig miért mondtak csődöt, durván félremérve a várható eredményt, és hogy szinte egyikük sem volt képes kimutatni Trump várható győzelmét, még nagyon sok elemzés tárgya lesz. Visszatekintve egészen elképesztőnek tűnik, hogy a FiveThirtyEight kutatócég mi alapján jósolt Trumpnak csupán 30 százaléknyi esélyt.
A brit The Daily Telegraph szerint a sok számítás mit sem ért, mert míg kutatóintézetek az országos hangulatváltozást és így a támogatottságot mérték, és ez az utolsó héten amúgy is a háromszázalékos hibahatáron belül volt egyik vagy másik jelölt számára, az ingadozó vagy csatatérállamokban végbemenő változásokat és az itteni viszonylag alacsony szavazati hajlandóságot nem nézték. Pedig mint kiderült, ezek voltak a meghatározó faktorok.
Érdekes káderproblémára hívja fel a figyelmet a Politico hírportál egy Trump kampányát segítő forrásra hivatkozva. Az elnökjelölt kampánykörútját végigkísérte a jelenség, hogy sokan kifordultak mögüle, mivel kompromittálónak érezték a benne való részvételt. Most viszont épp ez üt vissza, ezért sok lesz a „borítsunk fátylat a múltra” kezdetű beszélgetés az adminisztrációban.
Donald Trump ma Washingtonba repül, hogy Barack Obamától átvegye a Fehér Ház kulcsait.
