A szocialista dezertőr beinthet a nagy pártoknak

Emmanuel Macron komolyan beletenyerelhet az elnökválasztásba.

Igazi, bal- és jobboldalon átívelő nemzeti konszenzus jöhet létre Franciaországban, Emmanuel Macront ezekben a napokban ugyanis valószínűleg a kormányzó Szocialista Párt jelöltjeinek támogatói, a Marine Le Pen-féle radikális Nemzeti Front, és a jövő évi elnökválasztás legnagyobb esélyesét adó jobbközép Köztársaságiak is ugyanúgy a pokolba kívánják. Az egykor bankárként dolgozó politikus lényegében függetlenként, a saját maga által alapított En Marche! nevű mozgalom élén indul az államfőválasztáson. Ugyan a győzelemre jelenleg nincs sok esélye, már az is tekintélyt parancsoló, hogy a legtöbb felmérés szerint a harmadik helyre futhat be Francois Fillon és Marine Le Pen mögött, miközben szavazatok ezreit „nyúlhatja le” a nagy pártoktól.

A piacpártiságáról és Európa-barátságáról elhíresült Macron az egyetem elvégzése és közigazgatási feladatok után a Rothschild-birodalom francia bankjánál folytatta befektetési bankárként, egy Nestlé és Pfizer közötti üzlet megkötésével lett milliomos. 2012-től Francois Hollande államfő stábjában dolgozott, majd 2014-től gazdasági miniszter, ahol arról vált híressé, hogy egy sor piacpárti intézkedés mellett hozzá mert nyúlni a franciáknál szent tehénnek számító 35 órás munkahéthez, és a boltok vasárnapi zárva tartásához. Tette mindezt annak fényében, hogy Franciaország hosszú évekig nem teljesítette az Európai Unió elvárásait, ugyanis a költségvetési hiány rendre 3 százalék feletti volt, ami még akkor is kínos, ha Brüsszel kimondva-kimondatlanul kivételez az unió egyik legnagyobb gazdaságával, és nem indít szankciókat.

Jókora fejfájást okozhat a szocialistáknak, hogy noha Macron a baloldali kormány gazdasági minisztere volt, most mégis külön indul. A párt jövő év elején előválasztás útján dönt majd arról, hogy kit indít saját színeiben, jelenleg azonban az összes felmérés azt mutatja, hogy Macron még a legnépszerűbb jelöltnél, a miniszterelnöki posztról a választási indulás kedvéért lelépő Manuel Vallsnál is népszerűbb. A Szocialista Párt ugyanis padlón van, a rosszul kezelt bevándorlás, a terjedő radikalizmus és pocséknak gondolt közbiztonság, valamint az érdemben alig javuló munkanélküliség alaposan megtépázta a kormánypártot, a közelmúlt becslései szerint nemcsak a nagyjából 26 és 24 százalékon álló Fillon és Le Pen, vagy a 13-14 százalékos Macron, de még a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon is megelőzheti őket tavasszal.

A jobbközép Köztársaságiak színeiben induló Francois Fillon ugyan a tavaszi elnökválasztás toronymagas esélyese – most úgy tűnik, ő és Le Pen jutnak majd a második körbe, ahol Fillon akár a szavazatok kétharmadával is nyerhet – ám Macron törhet még borsot az orra alá, hiszen mindketten alapvetően liberális, piacpárti gazdaságpolitikát hirdetnek.

A radikális Nemzeti Front vezére, Marine Le Pen szerint Macron csupán a bankvilág jelöltje, semmi más, így is kell kezelni. Le Pen az, akire Macron valószínűleg a legkevésbé lesz veszélyes, társadalmi nézetei ugyanis jóval mérsékeltebbek, ráadásul gazdaságpolitikája totálisan ellentétes Le Pen erős állami beavatkozáson alapuló gazdaságpolitikájával szemben. A biztonságot ugyanakkor Macron is megerősítené, ehhez nem kevesebb mint 10 ezer új rendőrt és csendőrt alkalmazna.

Noha a szocialista dezertőrnek már több tízezer támogatója van, és több millió eurót gyűjtött a kampányára, van még hova fejlődnie. Jelenleg ugyanis nem tudni pontosan, miből finanszírozná választási ígéreteit, mint például az általános iskola hálózatreformját, és az egészségügy színvonalának javítását. Csökkentené a munkanélküliséget is, ami igencsak dicséretes, hiszen a francia fiatalkorúak 10 százalék körüli állástalansága kiábrándító mértékű, Európában a hetedik legrosszabb adat. Itt van konkrét ígéret is, a munkavállalást terhelő adók mérséklése. Macronnak sikerült viszont ellőnie az ezerszer elkoptatott, politikai középről szóló fordulatot, mondván számára nem a jobboldal vagy a baloldal összehozása a cél, hanem egész Franciaországé.

Népszerűségét azonban mutatja, hogy valahogy mégiscsak sikerült több mint 15 ezer embert összehoznia a szombaton megtartott kampányrendezvényére – bár van, ahol csak 7000 résztvevőről számoltak be. Érzékeltetésül: egy héttel korábban a Szocialista Párt is hasonlóan próbálta felrázni táborát, de a rendezvényen mindössze 2500-an lézengtek.

Macron kampányeseményén kiállt az Európai Unió mellett, szerinte a közös projekt megvéd minket a globalizáció káros hatásaitól, a GMO-termékeket Európába bevezetni akaró nagy cégektől, de még a barbarizmustól és a nacionalizmustól is.

Az eddig semmilyen választott tisztséget be nem töltő politikus megpróbálja magát úgy eladni, mint aki a hagyományos pártokon kívül áll, ezért is indul függetlenként. Részben valószínűleg ezért Manuel Valls exminiszterelnök, a másik fajsúlyosabb baloldali jelölt megpróbálja rávenni, hogy a szocialisták színeiben induljon a párt előválasztásán, így a tavaszi voksoláson nem kellene egymással is versenyezni a szavazókért.